Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.
38 FEKETE LAJOS segédkönyvekhez hasonló szerepet tölt be, az iratok felkereséséhez, ügyek emlékezetben tartásához segédeszközül készült és használtatott. Hogy a dolgot könnyebben megérthessük, néhány szóval kitérek a defterek egy-két kevésbbé ismert változatának jellemzésére, A nyugati uralkodói kancelláriákkal párhuzamos szereppel bíró szultáni tanács (díván 1 hümäjün) üléseiből rendeleteket bocsátott ki, melyeknek fogalmazványai, a rendelet kibocsátása után erre a célra szolgáló defterbe bevezettettek, 21 Hasonló módon adott ki és tartott nyílván rendeleteket más hivatal is, pl, igen nagyszámban a pénzügyi főhatóság, a defterdár, s ugyanúgy folyt le a birtokadományozás írásbeli része, akár katonai hűbérbirtokról (tímár stb.) volt szó, akár teljes rendelkezési joggal adományozott magánbirtokról (mülk); mindkét esetben előbb utalvány (tezkere), majd ennek alapján diploma (berät) állíttatott ki, s mind a tezkere, mind a berät szövege arra szolgáló defterekbe feljegyeztetett. E szerint a defterek egyrészt az ügyekben könnyebbeligazodást tesznek lehetővé, másrészt a hivatalok szervezetére s közvetve az egyes iratok rendezésére is útmutatással szolgálnak; legalább részben megfelelnek a nyugati levéltárak segédkönyveinek. Jelentőségüket így látták a régebbi irattár-, illetőleg levéltárrendezési törekvések már a. XVIII. században, s ugyanígy fogta fel Resíd pasa is, amikor — 1262-ben (1845—1846) — az iratok őrzésére a Hazine 1 Evräk-ot létesítvén, abba régebbi anyagot is elhelyeztetett, elsősorban deftereket. így és ekkor kerültek a Hazíne 4 Evräk-ba a divan régebbi rendelet-defteréi (az ú. n. mühímme-defterek) a 961. (1554) évtől kezdve, tehát háromszáz évre visszamenően, és hasonló gyűjteményes iratok, — már amennyiben róluk a levéltár vezetői történetesen tudomást szerezhettek. Nem lehet tehát kétséges, hogy ma is a defterek rendezésén keresztül kell keresnünk az egyes íratok rendezésének módjait. 21 A fogalmazvány kezdő sorainak jobb végénél mindig feltüntették, hogy a defterbe való feljegyzés megtörtént: kaid sud — 'feljegyeztetett', A fogalmazvány szerepe ezzel véget érvén, az „felesleges, -elintézett" (hattal) irat lett és irattársaival együtt — zacskóban — elhelyeztetett; így ugyanazon írnokok asztaláról hasonló természetű íratok rakattak hónapról-hónapra zacskókba s az irat-raktárakban egynemű iratokkal töltött zacskók helyeztettek el.
