Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Kovács Lajos: Demeter, K.: Reform und innere Verhältnisse des alten Mainzer Reichsarchivs. (1770–1792). Archivalische Zeitschrift, Bd. 44. / 280–281. o.

280 IRODALOM állott fenn a vidéken, a fővárosban pedig több központi hatósági levéltár, A levéltári anyagnak ez a széttagozódása megnehezítette a központi kormányzat ügyvitelét. Az 1831, szeptember 4-í alkotmány folyományakép fogtak hozzá az állami levéltárak központosításához és az 1834, április 26-i legmagasabb elhatározás megalapította a ,.,

Hauptstaatsarchiv de® Königreichs Sachsen"-t, Fokozatosan haladt előre az anyag egybegyűjtése, de a főnehézséggel, a helyhiánnyal nem tudtak véglegesen megbirkózni, 1915-ben beköltöztek ugyan a levéltár számára emelt pompás és a számbaj övő követelményeknek megfelelő épületbe, azóta azonban ez is megtelt. Már csak á pincéje üres és két padláshelyisége. Az épület berendezése mindenesetre megfelel a levéltári anyag és munka által támasztott követelményeknek. Az eredeti okmányok, melyek közül a legrégibb 948-ból való acélból, betonból ós aszbesztből készült tűzbiztos szekrényekben feküsznek. Látványosságszámba megy a térképterem, melyben 25.000 térkép nyert elhelyezést, 50 terem áll az íratok befogadására, mindegyik sűrűn beépítve vasállvánnyal. Külön épülete van a dolgozó helyiségeknek, melyet csak két folyosó kapcsol össze a raktárépülettel, E külön épületben vannak a hivatali szobák, a levéltári munkához szükséges segédeszközök, a könyvtár, a pecsétgyűjtemény ós a műhelyek: a házinyomda, könyvkötészet és fényképezőíntézet, 1919 óta konzervátora is van a levéltárnak. Az intézmény igénybevétele napról-napra emelkedik és a tudományos kutatók száma némelyik nap eléri az ötvenet is. Elsőrangúan berendezkedtek a levélben kért felvilágosítások megadására, de a kutatók is megkapnak minden tájékoztatást. Sajnos, újabban a helyhiány miatt ismét szakítani kellett a. központosítás elvével és melléklevéltárakat kell felállítani. Egyet közülük már munkába vettek és a Lausitzra vonatkozó anyagot Bautzenben fogják összpontosítani. Kovács Lajos. Demeter, K.: Reform und innere Verhältnisse des alten Mainzer Reichsarchivs, (1770—1792.) Archivalische Zeitschrift 44. B. 11—23, — Demeter aktaközlései a hozzájuk fűzött reflexiókkal együtt érdekesen világítják meg a maínzi választófejedelem úgynevezett birodalmi levéltárának kialakulását. A mainzi érsek udvarában fennálló levéltár eredetileg kétféle anyagot egyesített, egyfelől a mainzi érsek birodalmi kancellári tevékenységéből, másfelől a saját választófejedelemsége belső ügyviteléből származó írásos dokumentumokat. Századokon át tartott ez az állapot, bár gyakorlati szempontból való hátrányossága nyilvánvaló volt, József császárnak (később mint magyar uralkodó II, József) a hatósági és hivatalnoki szervezet rendezése terén kifejtett ügybuzgalma eredményezte, hogy Bentzel Sternau mainzi referendárius és követségi tanácsos 1770. december 27-én javaslatot terjesztett az érsek elé a levéltárügy rendezésére. Bár az érsek elfogadta e javaslatot, a