Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Rónay László: ifj., Gomez del Campillo: El Archivo historico nacional de Madrid. Archivi d'Italia, ser. II., anno II., fasc. I. Roma, 1935. / 281–282. o.

IRODALOM 281 végrehajtásának kedvező (körülmények- rövidesen megváltóztak. Nemsokára 'meghalt a reformokra hajló fejedelem, utódja pedig osak évek múlva szánta rá magát a levéltári problémák megoldására. 1782 július 19-én bocsátotta ki azt a rendeletét, mely nemcsak anyagában, hanem személyzetileg is szétválasztotta a két levéltárat ós ezzel létrehozta az önálló mainzí birodalmi levéltárat, Az új levéltár működése a gyakorlatban nehezen indult, Közbejött árvízveszedelem is akadályozta a munkát, főleg azonban a személyzeti kérdések alakulása volt kedvezőtlen; a vezető levéltáros nemsokára más állasba távozott. Az ú. n, levéltári tanácsos részben az egyetemen való előadások tartásával töltötte él idejét, 1788-ban pedig súlyos megtévedése miatt elvesztette tanácsosi állását, mely alkalommal végleg kitiltották e levéltárból. Viszont a levéltári kérdésekben járatos és a munkát szívesen vállaló regisztrátor oly kevés javadalmazást kapott, hogy e miatt mellékkereset után kellett látnia, E bajokon akart segíteni Deel állami titkos tanácsos azzal a javaslatával, hogy a levéltári tanácsosi állást ne töltsék be és javadalmazását adják a regísztrátornak, Deel javaslatából közelebbről megismerjük az egyes levéltári tisztségekhez fűződő feladatköröket, A levéltárnok csak felügyeletet gyakorolt és felkereste néhányszor hetente a hivatalt, megadva a szükséges utasításokat, Deel szükségesnek tartotta, hogy a tekintélyes tanácsosok sorából kerüljön ki. A tanácsosnak az anyagot kellett volna tanulmányoznia azon célból, hogy amennyiben a közügyek érdekében felhasználhatőt talál benne, azt a hatóságok elé terjessze, így a munka zöme a regisztrátorra hárult. Sok szó esik Deel javaslatában az akkori regisztrátorról, Kisselről, Nagyon dicséri hozzáértését, ügybuzgalmát és hogy nem méltánytalanul, arról meggyőz a Kissel személyi aktái mellett fekvő általa készített elaborátum a birodalmi levéltár néhány alapvető kérdéséről. Fejtegetései részben az anyag felállítására, részben pedig levéltárának munkafeladataira vonatkoznak és szempontjai sokszor ma is helytállók, Tudományos kutatás is folyt a levéltárban, de majd rájöttek, hogy sok irat eltűnt, A gyanú Bodmann egyetemi tanárra irányult; jogos kételyek merültek fel, hogy 21.642 darabból álló okmány- és aktagyüjteményéhez a maga egészében jogszerű úton jutott-e. Tekintélye azonban akkora volt, hogy személyi bántódása nem esett, A mainzi birodalmi levéltár a francia háborúk következményekép hamarosan elvesztette jelentőségét. Megszűnt hatósági jellege, anyaga pedig 1852-ben Bécsbe került és még ma is ott található. Kovács Lajos. Gomez del Campíllo: El Archív o hístoríco nacíonal de Madrid, Archívi d'Itaíía, ser. II. anno II. fasc, I. Roma, 1935, XIII, p, 27—31. — A madridi állami levéltár igazgatója a le-