Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

128 EMBER GYŐZŐ utasítást, hanem, csak kiegészítést fűzött a régihez, amit az uralkodó is jóváhagyott. A kiegészítés első két pontja az 1724- és 1741-í utasításokra hivatkozik, s lelkére köti az irodaígazgatónak, hogy a királyi szolgálat (servítium regíum) érdekében mindent elkövessen, A harmadik pont kötelességévé teszi, hogy vezessen kézikönyvet (manuale) arról, hogy melyik ügyet melyik bízottság vagy tanácsos tartozik előadni, s ha úgy látja, hogy az előadók hanyagok, vagy hogy az alsóbb hatóságok a tőlük kért jelentéseket nem küldik idejében fel, értesítse az elnököt, hogy az intézkedhessek. Fentebb már láttuk, hogy ebben a munkájában a tanácsjegyző volt az irodaigazgató segítségére, attól kapta meg a tájékoztató kimutatásokat. A negyedik pont megerősíti azt a régi gyakorlatot, hogy egyes ügyeket maga az írodaigazgató terjeszt elő, hogy azokról a tanács azonnal határozhasson. Az ötödik ugyancsak régi gyakorlatot szentesít azzal, hogy a tanácsülésről készült jegyzőkönyveket felolvasásuk előtt nézze át és javítsa ki. A hatodik pont sem tartalmaz újat, kimondva, ügyeljen arra, hogy a tisztviselők a hivatali titkot megőrizzék, magánfelek ügyeinek elintézését ne vállalják el, különösen pénzért ne, mert ez ártana a hivatal tekintélyének, Ha ilyen esetről tudomást szerez, jelentse az elnöknek, hogy a tanács, súlyosabb ügyben pedig maga az uralkodó, a vétkezőt megbüntethesse. Végül a hetedik pont megbízza, hogy a helytartótanács szükségleteire (épületgondozás, írószerek) kiutalt összeg felhasználásáról a tanács jóváhagyásával intézkedjék és elszámolását évrőlévre nyújtsa be,

52 Az írószereket — amint látni fogjuk — a lajstromozó szerezte be és bocsátotta a tisztviselők rendelkezésére. Lényeges újítást tehát az 1755-i pótutasítás sem tartalmazott, bár az írodaígazgatói méltóság virágkorában készült. Az 1769-í reform után jelentősége már csökkent, mert a tanácsülésekre gyakorolt irányító szerepe korlátozódott. Az előadói rendszer bevezetése után az ügyiratok az elnöktől már nem az írodaígazgatóhoz, hanem közvetlenül az előadókhoz kerültek, az irodaigazgató már nem minden ügyet terjesztett a tanács elé, hanem csak azokat, amelyeket az elnök neki, mint tanácsosnak osztott ki. Csak csosok és Győry Ferenc titkár valtak. Jelentését 1. Htt.-i lvt. IcL Mise. No. 65. 1755. jan. 9. 52 Htt.-i lvt. Id. Mise, No. 65. Conoeptus, 1755. jan. 10.