Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Istványi Géza: Nyers Lajos: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században, 1307–1386. (Palaestra Calasanctiana, 4.) Kecskemét, 1934. / 325 - Kumorovitz B. Lajos: Papp László: A hiteleshelyek története és működése az újkorban. Budapest, 1936. / 325–327. o.

IRODALOM 325 lenyomatait tartalmazza, A címerkeresők munkáját könnyíti meg az Orsz, Levéltárban található pecsétlenyomatok kimuta­tása is, Itt jegyzem meg, hogy célszerűbbnek tartanám, ha a folyóirat egy-egy száma inkább egy kimutatást, jegyzéket adna, de teljesen, nem pedig hármat is, de folytatásokra eldara­bolva. Helyes újítás volna a kérdések és feleletek állandó ro­vata is, amely természetesen akkor emelkedik súlyban, ha a lap mögött megbízható, munkára kész szakképzett olvasótábor áll, A biológiai-genealógia köréből beígért cikkekre — úgy lát­szik — ezídén még nem került sor, A Szemle használhatósága -szempontjából feltétlenül kívánatos, hogy a szerkesztőség min­den folyamhoz pontos tárgy- és névmutatót csatoljon, vagy legalább is füzetenként tartalomjegyzéket adjon. Végül is a családtörténet e szerény munkását örömmel üdvözöljük, s szor­galmát, sőt fejlődésre való képességét is szívesen elismerjük. Vevér Emil. Nyers Lajos: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században. 1307—1386, (Palaestra Calasanctiana: 4. sz.) Kecskemét, 1934. 8°, 79 + 8 1. — A Hajnik és Szentpétery nagy összefoglaló munkáiban adott általános fejlődéskép e gy _e gy darabjának részletesebb kifejtése, kiegészítése gya­nánt egymás után jelennek meg a tanulmányok, főleg kö­zépiskolai tanári szakdolgozatok és doktori értekezések. Ezek közül való a szerzőnek a nádor bírói és oklevéladói működése egyik legfontosabb, átmeneti korszakát tárgyaló tanulmánya is. A korszak fejlődését Szentpétery és Hajnik nyomán s Kommer Magda nyomtatásban még meg nem je­lent doktori értekezésére támaszkodva adja s a képet saját kutatásának anyagával egészíti ki. Megvilágítani törekszik a még homályos kérdéseket, így megállapítja a nádor külön vi­déki kúriája megszűnésének idejét s megtárgyalja a már a királyi udvarban működő nádori kancellária működését s a királyi kancelláriához és az udvari bíróságokhoz való viszo­nyát. A bírói működésnek az oklevéladóí működésétől való el­választódásában, az egyes alkalmazottak szerepkörének alaku­lásában, a nádori alkalmazottaknak a királyi kancellária alkal­mazottaihoz való viszonyában nem ismert fel rendszert, meg­állapításai azonban, dacára a nagy szorgalommal összeszedett adatanyagnak és a sok példának, nem minden pontban hatnak kétségnélkül meggyőző erővel. Az érdeklődők haszonnal fog­ják használni a nádori alkalmazottaknak alapos gonddal ösz­ízeállított névsorát és fényképmásolatokban is közölt pecsét­jeik leírását. Istványí Géza. Papp László: A híteleshelyek története és működése az újkorban. Budapest, 1936, 8°, 123 1, — A XIII. század elejének birtokjogi és társadalmi változásainak nyomán az írásbeliség nálunk is a társadalom kultúrszükségletévé válik. Ezóta jogaik

Next

/
Oldalképek
Tartalom