Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: Az iratok elhelyezése / 68–78. o.

AZ IRATOK ELHELYEZÉSE 73 mindenkor és feltétlenül érvényt annak az alapelvnek, hogy az iratok eredeti ívrét-alakjukban kiterítve, hajtogatás nélkül kezeltessenek, A papíranyag silányabb volta mellett a fraktur-kezelés, az iratoknak megtörése még az okleveleknél is nagyobb mértékben veszélyezteti az anyag épségét s így minden eszközt és módot meg keli ragadnunk, hogy az iratoknak kivált az alsóbb hatóságoknál e kedvelt kezelési módját kiküszöböljük. Mint felállítási, állványozási egység, az ügyiratoknál a csomó, a doboz és a kötet jöhet tekintetbe. A három közül a legutóbbi valójában csak a könyvjellegű anyagnál, az irattári segédkönyveknél, a jegyzőkönyveknél, összeírásoknál, pénztári vagy adókönyveknél s más hasonló jellegű állagoknál jelent kielégítő megoldást, vagyis annál az anyagnál, amely már létrejövetelekor is tulaj donképen kötet-formát mutatott, A szorosabb értelemben vett ügyiratoknál minden előnye mellett, amit az iratok kímélése szempontjából jelenthetne, alkalmazása elvetendő. Kezelési szempontból ugyanis hátránya, hogy kizárja az egyes, a csak történetesen szükséges iratdaraboknak a kiemelését. Az ügyirattest egyes darabjainak, vagy akárcsak az ügyíratok egyes lapjaínak együvétartozása és összefüggése nem tekinthető át. Végül igen gyakran a szöveg egy részét, vagy legalább is az ügykezelés során tett feljegyzéseket a kötés eltakarhat ja. Az igazi ügyiratoknál tehát mint állványozási egység csak a csomó és a doboz jöhet tekintetbe. Az utóbbi nagy előnye, hogy fokozott lehetőségét nyújtja az iratok pormentes kezelésének. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az iratok porosodását, illetőleg a por káros hatását az iratokra már a szorosan kötött egyszerű csomó is meglehetősen ártalmatlan mértékre szállítja, általánosságban kijelenthetjük, hogy az iratok épségét a csomó-rendszer is kielégítő módon megóvja, Egyébként pedig az ügyvitel szempontjából mind a csomó-rendszer, mind a dobozrendszer alkalmazása egyaránt biztosítja a kezelés egyszerűségét és gyorsaságát, csak éppen az e tekintetben legalkalmasabb csomó-, illetőleg dobozformát kell megválasztanunk, A csomózásnak általában háromféle formáját különböztethetjük meg, nevezetesen: a fűzött zsínórozású, másként holland-csomót, amely a bécsi Staatsarchiv Hungaricáí révén a magyar szakemberek nagy része előtt is jól ismert; a csomólapokhoz rögzített zsinórokkal való cso-