Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: Az iratok elhelyezése / 68–78. o.

74 PAULINYI OSZKÁR mózást; a keresztkötéses csomózást és végül a csatos hevederrel való csomózást. A technikai kezelés egyszerűsége és gyorsasága szempontjából kétségtelenül az utóbbi a legelőnyösebb- A csomó nyitását és zárását egyetlen fogással lehetővé teszi, míg a többi csomózási módnál csak maga a csomó lekötése legalább két-három, de sokszor 5—6 fogást jelent- Az, hogy a keresztkőtésnél és a fűzött zsinórozású csomónál a csomó magasságában futó kötésegyben védi az iratok alsó élét is, csak látszólagos előny, mert helyes eljárás mellett a csatos hevederrel kötött csomónál ís elérhetjük, hogy az iratok alsó széle a polclappal ne érintkezzék, hanem a csomó tulaj donképen a két fedőlap alsó élén álljon. A helyes csomózás egyik főkövetelménye, hogy a fedőlapok nagyságát az íratok ívrét-terjedelméhez szabjuk és pedig olyképpen, hogy az mind szélességben, mind magasságban legfeljebb 1—1 cm-rel haladja meg az iratok ívterjedelmét. A fedőlapok ilyetén méretezése egyfelől kiküszöböli a kötőhevedernek az iratokkal való közvetlen, a lapszéleket rongyoló érintkezését, másfelől azonban biztosítja a feszes lekötést is, hogy az íratok a fedőlapok közt el ne csúszhassanak. A feszes kötés további előfeltétele, hogy az egyes csomókat ne túlságosan testesre méretezzük. Végül ügyeljünk arra, hogy egy-egy csomóba lehetőleg csak méreteikben egyöntetű iratdarabok kerüljenek s a csomó vastagsága ily módon minden oldalán egyenletes legyen. Hogy a csomó ez egyenletes tömöttségét a szórványosan előforduló különleges alakú darabok meg ne bontsák, ne habozzunk azokat a kérdéses iratállagok általános felállítási rendjéből kiemelni s külön állványozni. Amennyiben pedig egyes íratsorozatoknál az egyes darabok vagy ügyirattestek alakja túlságosan változó lenne, az ilyen állagoknál a leghelyesebb a csomózás helyett a doboz-rendszert alkalmaznunk. A doboz-rendszer nagy előnye a csomóval szemben, hogy egyrészt az iratok, másrészt pedig a polcozat méreteihez alkalmazott gondos méretezésben a raktározási térfogatnak szinte száz százalékos, valósággal milliméterre menő kihasználását biztosítja. S végeredményben előnyt jelent a fokozott porvédelem is. A mellett vannak, illetőleg lehetnek oly iratállagok ís, amelyeknél a csomó alkalmazása egyáltalán nem ajánlatos és éppen a doboz az egyetlen számbavehető felállítási egység. A különleges alakú íratdarabokon kívül különösen az újabbkorí irattá-