Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Kovács Lajos: Az észt állam levéltárügyének rendezése / 354–355. o.

354 SZEMLE Az észt állam levéltárügyének rendezéséhez

1 függetlensége visszanyerése után nagy energiával látott hozzá. Az első feladat a szervezés elveinek megállapítása volt, E célra levéltárügyi bizottságot alakítottak, a bízottság elnökévé pedig Dr. Cederberg Arno Rafaelt hívták meg, aki addig Helsinkiben működött s 1919-ben lépett észt állami szolgálatba, a tartuí egyetemen az észt és az északi népek történetének tanszékére. 1921-ben a korábbi levéltárügyi bízottság helyébe állandó levéltárügyi tanácsot állítottak fel, ugyancsak Cederberg elnökletével. A szervezés centralísztikus lett- Az anyag ugyanis két állami intézményben gyűjtetett össze: az állami levéltárban (Riigiarhiívi), ahol az észt köztársaság fennállása óta létrejött akták őriztetnek, de csak 15 évig. Ez az állami levéltár tehát * csak átmeneti helye az állami hatóságok által termelt aktáknak, így inkább irattár jellege van, A tulaj donképeni levéltár, melyben az akták végleges elhelyezést találnak, az állami központi levéltár (Ríígi Keskarhíivi), Feladatait az észt országgyűlés által 1922. máj. 11-én elfogadott szabályzat állapítja meg. Ennek értelmében joga van községek, egyházi és egyéb intézmények és magánosok levéltárait is megszerezni mind tulajdonként, mind letétként, szükség esetén vétel, vagy másolatoknak cserébe adása útján, A levéltár székhelye Tartu és közvetlenül a közoktatásügyi és népjóléti minisztérium alá van rendelve. Vezetőjét a levéltárügyi tanács véleményének kikérése után a miniszter nevezi ki. Rendelkezniük kell legalább egy évi levéltári szolgálattal s a főiskolai tanárok számára előírt feltételekkel. Az ügyviteli szabályzatot a miniszter 1928, ápr, 18-án adta ki. Első része a levéltár beosztását és a személyi rendelkezéseket tartalmazza. A központi levéltárnak három osztálya van: történeti, közigazgatási és bírósági. A második rész a levéltári anyag használatáról szól. A levéltár felek számára 9-től 14 óra 30-ig, nyáron 8 óra 30-tól 14 óráig áll rendelkezésre. Tudományos kutatók 18—20 óra közt is dolgozhatnak, de csak a már délelőtt kért anyagban, A levéltár anyaga általában csak 1889-ig használható s az olyan anyag kiadása, melynek állapota különös óvatosságot kíván, megtagadható. Az ajándékozott vagy letétbe helyezett anyag használata megállapodáshoz igazodik, A kutatónak egyszerre csak 5 darabot, vagy össze nem függő lapok esetén 1 fasciculust lehet kiadni. Az egy hétig nem használt anyagot, ha nem is fejeződött be a kutatás, vissza teszik a helyére, A kutatóhelyiségbe csak 1 Az adatok a következő észt-német kettős nyelvű kiadványból: Eestí Ríigi Keskarhíivi tegevuse ülevaade 1921—1932 ja archíivíde loend. — Bericht über die Tätigkeit des Estnischen Staatlichen Zentralarchivs 1921—1932. nehst einem Verzeichnis der ihm einverleibten Archíve. (Eesti Ríigi Keskarhíivi toimetised, — Publikationen des Estnischen Staatlichen Zentralarchivs Nr, 2.) Tartu, 1932.