Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1935-ben / 355–360. o.

SZEMLE 355 írószert és a munkához nélkülözhetetlen könyvet szabad bevinni, A szabályok megszegői egy hónapra elveszítik engedélyüket, a végleges megvonás a miniszter joga. Az ügyviteli szabályzat harmadik része a technikai védelem követelményeit írja elő. Kiemelendő az az intézkedés, hogy a raktári anyag legalább 3 évenként a portól megtisztítandó s hogy a levéltári városrészben levő tűzeset, nagyobb szerencsétlenség vagy zavargás alkalmával a tisztviselők és szolgák kötelesek tüstént a levéltárba menni, a szükséges óvintézkedések megtételére, A levéltár elhelyezésére, a tartuí korábbi díákkonviktus 4 emeletes épületét alakították át. Az anyag beszállítása 1921-ben indult meg az ország különböző vidékeiről, majd Oroszországból, mely az 1920, évi dorpáti békében kötelezettséget vállalt az elszállított levéltári anyag visszaadására, A személyzet 1930-ban a következő volt: vezető, segédje, 2 osztályvezető, 1 asszisztens. 1 titkár, 3 hivatalnok, 3 státuson kívül álló hivatalnok, 1 irodatisztvíselő, 1 könyvkötő, 2 szolga, 1 házfelügyelő, 1 fűtő a központi fűtés ellátására, 1—2 női szolga. Az állások közül egyiket-másífcat átmenetileg nem töltötték be és inkább kevésbbé költséges rendkívüli munkaerőt vettek fel, hogy az új intézmény számára nélkülözhetetlen dologi kiadásokra több fedezet jusson. Egyetemi hallgatók munkájának igénybevételén túlmenőleg 1932-ben 18 szellemi munkanélkülit is vettek fel egyszerűbb, sablonos munkák elvégzésére. Az észt nemzet erős kultúrérzékéről tesz bizonyságot, hogy az állami levéltári intézményeket alig egy decennium alatt megteremtették és a fenntartásához és továbbfejlesztéséhez szükséges anyagi áldozatokat továbbra is a legnagyobb lelkesedéssel vállalják. Kovács Lajos. Az Országos Levéltár 1935-ben. — Az Országos Levéltár élete ez évben is elsősorban azoknak a változásoknak a jegyében folyt le, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum újjászervezéséről szóló 1934, évi VIII. t.-c. végrehajtása vont maga után. Minthogy e törvénycikk az Országos Levéltárral egyesítette a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárát, e szervezeti változás az iratanyagnak bizonyos átcsoportosítását tette szükségessé. Ezekkel, a nagyrészt már 1934-ben foganatosított intézkedésekkel kapcsolatban a továbbiakban oly rendezési munkálatok indíttattak meg, amelyek elsősorban a gyüjteményjellegű iratanyagnak a levéltáraktól való elválasztását, illetve az egykor szervesen összetartozott okleveleknek, iratoknak különböző gyűjteményekből való kiemelésével és összesítésével szétbomlott levéltárak visszaállítását célozták. E munkálatok a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár terjedelmes gyűjteményének, az ú. n, ,,Törzsanyag"-nak átnézésével kezdődtek meg, amelynek eredményeként ez év folyamán sikerült az Amadé-, Lukafalví Zárka-, a Zerdahelyí-, a Bossányi-családok szétbontott levéltáraínak a 23* g||