Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Miklós Ödön: Ebell: Nieuwe banen (Új utak). Nederlandsch Archievenblad, 1933/34. / 323 - Kiss Ernő: Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Székesfehérvár, 1936. / 323–324. o.
IRODALOM 323 lás, elhelyezés és rendezés végzésétől, megvan azonban a törekvés, hogy részben a tisztviselők szaporításával, részben a leszármazás kimutatásában elrendelt egyszerűsítések következtében a levéltár normális forgalma és ezzel rendes ügymenete is vissza fog térni. Szól végül a füzet a taksáról, amelyet a belügyminiszter rendelete alapján a város tanácsa szabályozott. Tisztviselők és parasztok árja-leszármazása kimutatásánál taksa nem szedhető. E nagymérvű hivatalos genealógiai munkásság mellett tovább folyik a levéltárban a magánfelek családkutatása is. Ennek jelentős fellendülését várják az eddigi magasabb illetékek leszállításától. A jelenleg fizetendő illetékek: egy napra 1, egy hétre 4, egy hónapra 15, félévre 60, egész évre 100 márka. IIa Bálint. Ebell: Níuwe banea (Űj utak). Nederlandsch Archievenblad, 1933/34. 194—198. 1. — Hollandiában néhány év óta egy lelkes társaság működik, mely célul tűzte ki az egyházi anyakönyvek indexelését. Ott t. í. ez keresztülvihető, mert az anyakönyveik már jóidé je állami kezelés- és őrzésben vannak a birodalmi levéltárakban, A társaság, jelenlegi neve szerint „Bureau voor Historische Demografíe" (történet-demográfiai intézet), rendszeres évi jelentéseket ad ki, legutóbb pedig egy kiadványában ismertette azokat a módszereket, amelyeket -az indexelésnél alkalmaz. E, kis cikkében e kiadvánnyal foglalkozik. Miklós Ödön. Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Kihirdetett és bizonyságlevelet nyert családok. Székesfehérvár, 1936, 248 1. — Egy ilyen irányú, illetve tárgyú könyv ismertetése és bírálata a feldolgozott anyag legalább is felületes ismerete nélkül természetesen nagyon nehéz, úgy hogy e sorokban az anyag teljes kikapcsolásával csak — mondhatnók — kívülről foglalkozunk a könyvvel, Napjainkban, mikor ezrek kutatnak családjuk története után, a törvényhatósági levéltárnokok — mint különösen vidéken csaknem kizárólagos genealógiai szakemberek — kénytelenek foglalkozni nemesi igazolásokkal, vagy legalább is segédkezni az ilyen kutatók munkájánál, A szerzőéhez hasonló lexikális jellegű munkák aztán igen jó szolgálatot tesznek ilyen esetekben, a mellett a levéltári anyag tetemes részéhez katalógusul is szolgálnak és mint ilyenek, nemcsak a levéltárak, székhelyén, hanem bárhol hozzáférhetők. Örömmel üdvözöljük tehát a könyv megjelenését és reméljük, hogy rövidesen a folytatását is megkapjuk a szerző által úgy -a „Bevezető"-ben, mint a ,,Zárszó"-ban említett fejérmegyei birtokos nemes családok és a nemességvízsgáló bizottságok munkái során igazolt nemes családok ismertetésével, A könyv névmutatója folytatólagos szedésével. nem nyújt olyan könnyű áttekintést, mint a régebbi rendszerben készítettek. Ismerve -azonban a mai könyvmegjelentetési nehézségeket, örülnünk kell, 21*