Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.
168 FŐGLEIN ANTAL miáját. Az új rendszer a vármegyei közigazgatást erősen a bürokratizálódás útjára tolta s rendkívül fölszaporította a jegyzők teendőit. A főjegyző az összes közigazgatási és — ha akadt — politikai ügyek rendes előadójaként reggeltől estig íróasztalánál görnyedt és törte magát a szokatlan német nyelvű fogalmazásban, amelyet, ha egy, esetleg két év alatt nem sajátított el, elbocsátották a szolgálatból. S minthogy II. József a székhelyeket is kijelölte, — ahol a székház van és a levéltár őriztetik — és az alispánnak és főjegyzőnek állandóan ott kellett tartózkodnia, megszűnt az addigi patriarchális élet, amikor a főjegyző a vidéken gazdálkodhatott és csak a köz- és kisgyűlésekre, valamint az ítélőszékekre kellett a székhelyre bekocsiznía. Az első aljegyzőnek állandóan, délelőtt és délután a bírósági tárgyaláson kellett részt vennie, az itteni jegyzőkönyvet vezetnie és az ülések után a végzéseket, ítéleteket megfogalmaznia. 89 A második aljegyző, akinek tisztsége II. József alatt lajstromozói állássá szerveztetett át, csak levéltári munkát végzett: a folyó ügyek iratait lajstromozta. Lajstromozni kellett azonban a régi jogügyi iratokat is, amelyeket azzal a céllal, hogy a Budán felállítani tervezett központi levéltárba szállítsák, II, József elválaszttatta a közigazgatási és politikai iratoktól. A jegyzőknek ez a túlterhelése országszerte elégedetlenséget keltett és passzív ellenállás alakult ki, első sorban az elrendelt levéltárrendezés végrehajtásában. A jogügyi iratok lajstromait nem is készítette el minden vármegye, csak huszonhárom. 90 Most már maguk a főispánok kérték a kormányszéket, hogy segítsen a jegyzőkön. Engedje meg újabb segéderők alkalmazását, 91 A Helytartótanács 1786. aug. 29-i leiratával végre megjött a király engedélye, hogy a vármegyék két újabb segédtisztviselőt — napidíjast — oszthatnak be a jegyzők mellé. 92 Ezeknek azonban tanult, alkotmányjogban jártas férfiaknak kellett lenniök, — akárhány táblabíró is volt közöttük — és csakis a levéltár rendezésére, a jogügyi iratok 89 A vármegye t. í. két részre osztatott: politikai hatóságra, amelynek a főjegyző és az ú. n. alsófokú bíróságra, amelynek az első aljegyző volt a jegyzője. A két hatóság egymástól teljesen elkülönítve működött, több vármegyénél külön-külön épületben, sőt egyes vármegyéknél külön városban. 90 Ezek ma az Orsz. Lev. kúriai levéltárában őriztetnek. 91 Orsz. Ltár, Helvtt. Polit. Cott. 1786. f. 280, p, 2» 82 U. o. f. 314. p, Í2,