Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

A VÁRMEGYEI NÓTÁRIUS 169 szétválasztására voltak felhasználhatók és napidíjuk tetemesen nagyobb (2 frt) volt, mint az ekkor már minden vármegyénél alkalmazásban állott rendes napidíjasoké (Tagschreiber, a mai „díjnok"), akiknek 24 kr volt a napidíjuk. A vármegyeházát a tisztviselők, segéderők addig soha nem látott serege töltötte be. Külön irodák (Kanzlei) keletkeztek. Külön irodája volt a főjegyzőnek és az aljegyzőnek; a pénztárnak; a levéltárnak, amellyel egybeforrott a registratura, a naplóvezető (iktató) és a folyó iratokat gyűjtő hivatal, a mai irattár és külön irodája volt — rendesen a székház legnagyobb helyisége és a főjegyző közvetlen közelében — az ő felügyelete alatt álló írnokoknak, kancellistáknak, díurnistáknak, gyakornokoknak, amelyet a vármegye „nagyirodájának" vagy egyszerűen „irodának" (Komitats-Kanzlei) neveztek, ahol a másoláson kívül az expedítiót is lebonyolították. S még mindig nem volt elég a dolgos kéz. Főleg a jogügyi iratok lajstromainak elkészítéséhez kellett a segítség. A vármegyék tehát a felsőbb engedély kikérése nélkül is alkalmaztak újabb segéderőket. Ekkor honosodott meg a magyar hivatali életben a „díjtalan gyakornok''-i (unentgeltlicher Praktikant) állás. Iskolákat végzett ifjak jelentkeztek az alispánnál s hónapokig ingyen dolgoztak, hogy utóbb, mint díjazott gyakornokok, majd díjnok ok, kancellisták nyerjenek* alkalmazást; esetleg, családi összeköttetéseik révén, egy-két év múlva, a tisztújító széki választáson a vármegyei tisztség legalsóbb fokát, az esküdtséget, esetleg az aljegyzőséget elérhessék. Egyes vármegyéknél a jelentkező ifjak szállást is kaptak, sőt élelmezést és bizonyos irodajutalékot ís. Nyítra vármegyének nyolc ilyen gyakornoka volt.

93 Nógrád vármegye a székházában külön szobát tartott fenn e fiatal gyakornokoknak szállásul.

94 Gr. Balassa Ferencz zágrábi főispán szerint: „Praktikanten sollen so viele applicirt werden, als man nur bekommen kann, um aus solchen einen Nachwuchs der Individuen zum öffentlichen Dienst zu haben".

95 Ahhoz, hogy valaki azonnal a másodaljegyzőséget elnyerhesse, a végzettségen kívül már különös családi összeköttetés kellett. A vármegyei tisztség ebben az időben már nem volt „nobile officium". Életpályává, kenyérkeresetté alakult át és a vármegyék egyszerűen kihasználták az 03 U. o, 1786. B. 3135. »* U. o. 1787, B. 3134. 95 U. o. 1786. B. 3135.