Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

164 FŐGLEIN ANTAL jegyzőnek sajátjából kellett fizetnie. 70 Ha a főjegyző lelki­ismeretes és buzgó volt, minden, a vármegyéjének jogát igazoló okirat felkutatását is épúgy kötelességének tar­totta, mint a meglevőknek megőrzését. Marsovszky György­ről, a kialakult Csongrád vármegye főjegyzőjéről tudjuk, hogy a Felvidéket, sőt Bécset is végigjárta, hogy a várme­gyéjére vonatkozó régebbi iratokat felkutassa és egybe­gyűjtse. 71 Míg a főjegyző korábban csak a politikai, igazság­szolgáltatási és közigazgatási ügykörben működött, addig most már a kimondottan pénz- és adózási ügyekben is élénk részt kellett vennie, és voltak vármegyék — Liptó, Trencsén, Nyitra, Gömör, — ahol a különböző ügykörnek megfelelően négyféle, Arad vármegyében ötféle, 72 Csong­rád vármegyében már hétféle jegyzőkönyvet kellett vezet­nie. 73 Hatásköre is növekedett. Már e század harmincas éveiben az alispán távollétében vagy akadályoztatása ese­tében mint annak helyettese működött, bírói megbízásokat adhatott ki a saját neve és pecsétje alatt. 74 Az alispánt érdeklő ügyekben ő a vezető tisztviselő. 75 A gondjaira bí­zott régebbi jegyzőkönyvnek feljegyzéseiből össze kellett gyűjtenie a többi tisztviselő kötelességeit és ezáltal, mint­egy nyilvántartást vezetve, tísztviselőtársaínak ellenőrző felügyelője lett. 76 Tisztségével járó kitüntető megbízatása volt már ebben az időben, hogy a különösen Mária Terézia korában oly fényes, zajos és ünnepélyes főispáni beikta­tásokon, amikor az új főispán az Universitas előtt az esküt letette és a vármegye tisztviselői — főszolgabíráí — vál­laikra emelve az Uníversitasnak bemutatták, az immár törvényes főispánt ékes beszéddel üdvözölje. A főjegyző­nek tehát nemcsak az írásbeli fogalmazásban, hanem a szónoklásban is ki kellett tűnnie. 77 70 Zólyom vra. jkv. N° 16. 120. 71 Zsilinszky id. m. II. 9. 72 Márki: Arad vm, ós Arad város tört. II. 2. 632. 73 Kolozsvári—Óvári IV. 1. 697, 712, 714, 764; II. 422—424; III. 389, 390. 74 Trencsén vm. szabályr. 1736. U. o. IV. 1. 780, 75 Tolna vm. szabályr. 1747. U. o. V. 1. 562. 76 Trencsén vm. szabályr. 1736. U, o. IV. 1. 785. 77 A főjegyző e megkülönböztetett helyzetének megfelelő volt e században már a díjazása is. Volt vármegye, így Zólyom, amely 300, (Vm. jkv. 1770, 154.), sőt volt olyan, így Bács-Bodrog. amely 400 frt. fizetéssel becsülte meg a főjegyzőjét. Egységes fizetést az ország valamennyi vármegyéjében Mária Terézia 1773. május 1.-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom