Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme / 105–135. o.

126 JÁNOSSY DÉNES rikának lázas oklevélvásárlásai a magánlevéltárakat mé­gis megtizedelték. Nincs állam Európában, melynek magán-levéltárügye annyira bonyolult volna, mint Angliáé. Mindenekelőtt fel­tűnő az egyházi rendek levéltáraínak teljes hiánya, ame­lyek a VIII. Henrik alatt a XVI. században végrehajtott szekularizáció után a koronának, vagy annak az anglikán egyházi szervnek, társadalmi alakulatnak illetve magán­személynek birtokába kerültek, akik jogutódként a rendi ingatlanok tulajdonába léptek. Ugyanaz áll az idők folya­mán megszüntetett apróbb helyi autonómiák levéltárairól is, melyek gyakran magánosok, főleg ügyvédek irattárai­ban tűntek el, akiknek egyik felmenője a megszüntetett autonóm szerv vezetője volt. 34 Tekintettel azonban ezen, az autonóm és magánlevél­tárakban őrzött, az angol történetírás szempontjából min­dennél fontosabb forrásokra — hisz számtalan ilyen le­véltárban a XII. századra visszamenő, eredeti okleveles anyag őriztetik —, a lordok háza még 1719-ben parlamenti bizottságot küldött ki a levéltárvédelem kérdésének tanul­mányozására. Ugyanezt a célt szolgálták a képviselőház által 1732-ben és 1772-ben kiküldött bizottságok is a nél­kül, hogy működésük gyakorlati eredménnyel járt volna. Csak Viktória királynő alatt sikerült 1869-ben egy kirá­lyi bízottságot kiküldetni a magánlevéltárakban őrzött tör­téneti emlékek felkutatásának, rendezésének és leltározá­sának megszervezésére. E bizottság intézkedései alapján felállított Historical Manuscrípt Commission valóban dere­kas munkát végzett. Az általa kiküldött kérdőívek ugyan a magánlevéltárak fenntartói részéről nem sok megértés­sel találkoztak, de mindenesetre általános támpontot nyúj­tottak a további munkálatokra: összesen csak 180 magános részéről kapott a Commission felhívást levéltáraik átkuta­tására. A kitartó propaganda azonban meghozta gyümöl­csét. A Commissionnak sikerült 1880-ig 141 egyházi és autonóm, valamint 225 családi levéltárba betekintést nyer­nie. A véghez vitt leltározások ugyan sok kívánnivalót hagynak hátra, mert a magántulajdon tiszteletben tartása e munkálatoknál a tudományos szempontok kárára annyira 34 V. ö. Holtzmann Walter, Das englische Archivwesen in Ver­gangenheit und Gegenwart, I. 2. Lokale Archive, I. 3. Die privaten Sammlungen. Archiv. Ztechft München, 1929. III. F; Bd. VI. 14—30: Knapp i. c, 90—93; Bein Alex, Das englische Archivwesen. II. Neue Bestände. Ibidem 30—42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom