Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme / 105–135. o.
NEM ÁLLAMI LEVÉLTÁRAINK VÉDELME 125 dította, mert a polgármestereknek (maire) lehetővé tette, hogy a község-tanács hozzájárulása alapján a száz évnél régibb iratokat a departementok levéltáraiban letétbe helyezhessék. E törvény egyúttal felhatalmazta a departement vezetőjét (préfet) arra is, hogy annak a községi (városi) levéltárnak az illetékes departement levéltárába való beszállítását elrendelje, melyről a departement levéltárnoka megállapította, hogy védelméről az erre vonatkozó felszólítástól számított hat hónap alatt sem történt a község (város) részéről megfelelő gondoskodás. 33 Természetesen igen sok egyházi (konventi, káptalani, plébániai) és családi levéltár mind a mai napig elkerülte a kategorizálás! rendszerrel a proveniencia elvén elkövetett erőszakot, illetve a departementoknak vagy községi autonómiáknak való átadást, A XIX. század második felében kialakult és a még fennállott eredeti állagokat tiszteletben tartó levéltári irányzat (respect des fonds) határozottan kedvezett ezen magánlevéltárak változatlan fenntartásának. Mindamellett e levéltárak a departementális levéltárnokok Ül. a főfelügyelők fokozottabb ellenőrzése alatt állanak, és rendezésre, leltározásra köteleztettek. Angliában a nem állami levéltárak állapota és védelme feltűnően különbözik a kontinentális államokban e téren szerezhető tapasztalatoktól, ami csak az angol politikai és társadalmi életnek egészen sajátos történeti fejlődéséből magyarázható. E szigetvilág splendid ísolationjének egyik csodálatos gyümölcse a kontinentális európai arányokat messze meghaladó okleveles anyag, mely az angol önkormányzati szellem fellegváraiban, a grófságok (counties), városok és községek, továbbá a püspökségek, káptalanok és családok levéltáraiban ellenséges pusztítástól menten évszázadokon keresztül a mai napig fennmaradt. Ez a ritka szerencsés körülmény azonban nem jelenti azt, mintha Angliában a proveniencia elve szerint megőrzött, áttekinthető magánlevéltárak ezreit volna lehetséges feltalálnunk, mert ha ellenséges betörések rombolásaitól meg is kimehettek, a nyírkos klíma, az ingatlan viszonyok történeti bonyolultsága, majd a XVIII. században a francia levéltári methodizáló szellem pusztító hatása és a legújabb időkben a nagybirtok rohamos elszegényedése folytán Ame33 V. ö. Szabó í. m. 43; loi du 29 awil 1924. Melun. 1929.