Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Mijateff, Peter: Török iratok Bulgáriában / 99–104. o.
100 PETER MIJATEFF gyűjteményekre lehet bukkanni a kolostorok és mecsetek könyvtáraiban is. A rilai kolostorban ma is kb. 650 iratot őriznek, melyeket egykor a török hatóságok adtak ki a kolostor elöljárói számára. A kolostor iratai között fermanokat, bujuruldukat, hödzeteket, emir-nämekat, tapukat, arzuhalokat, fetwäkat, tezkereket, mazbatakat, mektubokat, nyugtákat stb, találunk, melyek kora a XV. sz. végétől a XIX, sz, végéig, tehát Bulgária felszabadulásáig; terjed. Az iratok mindenekelőtt azt a viszonyt világítják meg, amely a kolostor és a török hivatali hatóságok között fennállott, de képet nyújtanak Bulgáriának a török uralom alatti általános helyzetéről is. 1 A Szófiában, Sumenben, Plovdivban, Razgradban, Vidínben és Szamokovban levő mecsetek könyvtárai szintén őriznek ozmán-török iratokat, de ezeket a török lakosság, hodzsáival, müftíjeivel és imamjaival együtt, féltékenyen rejtegeti idegen szemek és kezek elől s elzárkózik attól, hogy e történetű becsű anyagot szakintézmény megőrzésére bízza. Készebbek inkább megsemmisíteni azokat, mintsem kezeik közül kiadni. Ugyanez a sorsa a török magánkézen lévő iratoknak is, s bár Bulgáriában ma már törvény írja elő a történeti emlékek beszolgáltatását, még a bolgárok sem szívesen válnak meg a birtokukban levő török iratoktól, annál kevésbbé maguk a törökök. Ez a lélektani motívum nagy hátráltatója a Nemzeti Könyvtár arra irányuló törekvésének, hogy keleti osztálya számára egybegyűjtse a török történeti forrásanyagot, bár a Könyvtár — főként Sumen és Vídin környékéről — gyakran kap bejelentéseket ilyen íratok előbukkanásáról. Közelebbi tájékoztatást csak a Nemzeti Könyvtár anyagáról áll módomban nyújtani. Ez az anyag defterekből és egyes iratokból áll. 2 Az 1904. év folyamán a defterek száma még csak 250 volt, ma már a 400-at is meghaladja. Az egyes íratok számát pontosan még nem lehet megállapítani, mert nincsenek rendezve, hozzávetőlegesen azonban számukat ezrekre, sőt talán a tízezret is meghaladóra lehet becsülni. Ezekből csak néhány száz darab van 1 D, Ichcsieff 1910-ben kivonatos bolgár fordításban közzétette e 650 iratot: D, Ichcsieff: Turszikite dokumenti na rilszkija monasztir, Szófia, 1910, p. 818, és G, Bataszcseff: Rilszkijat monasztir i turszkite dokumentí, iszp. Pregled, 1907, kn, III, Teljes tudományosértékelésre az ilyen kiadás természetesen nem tarthat igényt. 2 A szófiai gyűjtemény defterjeit eddig sicfifí/nek, vagy többesszámban sidzillatinask, ritkábban sidzUlät-defterinek nevezték. Egy másik faja a deftereknek az emlák-defteri és nüfüs-defteri.
