Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Mijateff, Peter: Török iratok Bulgáriában / 99–104. o.

TÖRÖK IRATOK BULGÁRIÁBAN 101 teljesen rendezve, néhány ezer pedig, mely még a rende­zést várja, csak leltárba foglalva van. Előrelátható, hogy ennek az anyagnak a rendezése után a defterek száma még jelentékenyen emelkedni fog, az innen kikerülők révén, A Nemzeti Könyvtár említett defteréi a XVI, század és a Bulgária felszabadulása között eltelt többszázados időszakot ölelik fel, 3 nagyobb részük azonban a XVIII. -sz.-ból származik, A XVIII, század defter-anyaga néhány évi hiány kivételével kronológíailag teljes sorrendet ké­pez. A XVII, és XIX, sz.-ból fennmaradt defterekben már nagyobb hiányokkal találkozunk, A szóbanforgó defterek legfelső parancsokat, berato­kat, fermanokat, stb. tartalmaznak, amelyeket a territoriá­lis hatóságok az egyes hivatalokhoz bocsátottak ki. Tartal­milag főleg bolgár földbirtokokra vonatkoznak, általában azonban adatok menthetők belőlük az egész birodalom területére s a birodalom és alattvalói viszonyaira is. Az 1683, évi defterek között vannak olyanok, melyek az osztrák-török háborúra vonatkoznak. A háború előké­születei Bulgáriát is közelebbről érintették, mert a szultán hadserege bolgár területen vonult át, s így annak teljes élelmezése és ellátása a bolgár parasztság vállaira nehe­zedett. Más defterek a szultáni birodalom hanyatlására, a szultánoknak a felszaporodott rablócsapatokkal folytatott harcaira, a becsvágyó és békétlenkedő pasákkal vívott küzdelmekre s a sokszor megvesztegethető török hivatal­nokokra vetnek fényt. Megvilágítják továbbá azoknak a bolgár társadalmi osztályoknak a helyzetét, amelyek a birodalomnak tett szolgálatok fejében bizonyos adók alól fel voltak mentve. Ilyen osztályok voltak a következők: vojnigán (katonák; a bolgár „vojník" -f- perzsa többesszám ,,-an"), dogandzi, derbendzi, mädendzi, stb. Egyes defte­rek a lakosságról, a jószágállományról, az élelmiszerekről, a különféle adókról és bírságokról s ezek behajtási mód­jairól szolgáltatnak adatokat. Vannak olyan defterek is, amelyek sok ügyiratot, ú. n, ílám-í-seri-t, hodzet-et, tar­talmaznak, melyek a katonáknak adott hűbérföldekről s arról szólnak, hogy ezek egyik kézről a másikra miként mentek át. Legrégebbiek a szófiai kádii-okiratok, de ezek a leghiányosabbak is. A defterek alakja hosszúkás és keskeny, közepes mé­3 A feldolgozatlan, defterek között található néhány a XV. sz. «lejéről és közepéről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom