Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltári irodalom feladatai / 7–22. o.
A MAGYAR LEVÉLTÁRI IRODALOM FELADATAI 9 a segédtudományok részére alakított osztályában foglalkozik, 1 Itt, a segédtudományok között, a diplomatikához rokoni szálak fűzik s ezek következményeként a diplomatikai irodalom az érintkezési határon összefonódik a levéltári irodalommal. A megjelölt értelemben nálunk levéltári irodalomról szorosan véve voltaképpen csak folyóiratunk, a ,,Levéltári Közlemények" megindulása óta lehet beszélni. Bár az Országos Levéltárnak a történettudományi körök kezdeményezésére 1875-ben történt felállítása 2 óta levéltárügyünk a történettudósok és a történettudományi szervezetek állandó érdeklődését élvezte s ez az érdeklődés a nyilvánosság előtt több levéltári tanulmányban is kifejezésre jutott, ezek a tanulmányok még nem tekinthetők s elsősorban saját irodalmi fórum, a levéltári folyóirat hiányában nem tekinthetők szerves irodalmi élet termékeinek. Levéltárnokaink irodalmi munkásságából is csekély hányad esett a tulajdonképpeni levéltári irodalomra, melynek számára a történettudomány vonzó körében s a szerényebb irodalmi ösztönöknek is szinte korlátlan lehetőségeket kínáló forrásközlések korában nem jutott elég figyelem és éltető levegő. Fordulópontot e tekintetben nem idézett elő az első magyar levéltári folyóirat, az 1913-ban megindított ,.Levéltárosok Lapja" sem, mely a törvényhatósági levéltárnokok egyesületi szervezkedésének eredményeként született meg s a világháborús években egyre apadó négy évfolyamot ért meg, A bátor, de szerény kezdemény ugyanis elsősorban testületi ,.közlöny" volt, mely a tagok testületi érdekeit szolgáló közleményeken túl még főként a családtörténetnek juttatott teret hasábjain. A tudományosan müveit levéltári irodalom tehát nálunk valósággal együtt született meg a „Levéltári Közlemények"-kel. Akik 1922-ben első számát útra bocsátották, arra még nem is gondolhattak, hogy a magyar tudományosság e vállalkozásával az új közép- és közelkeleteurópai államokkal csaknem egyszerre, de valamivel mégis mindannyit megelőzve tette meg ezen a téren is az első lépést. A csehek jeles levéltári folyóirata, a Prágában felállított levéltári iskola kiadványát képező „Casopis Ar1 V. ö. Pálfy Ilona tanulmányát ugyanebben az évfolyamban „Nemzetközi levéltári szervezetek" címen. 2 Mískolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Lev. Közi. I, (1923). 6—24. 1.
