Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : második közlemény / 171–215. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 185 tásra a jegyzőkönyveket a polgármesternek bármikor elküldeni.

112 Ezzel a tanácsülési jegyzőkönyvek, mint a városi közigazgatásban szereplő és a hatóság által kezelt iratok, valamint a megszerkesztésükben, kezelésükben megfigyelhető eljárások ismertetésének végére értünk. A következőkben célkitűzésünkhöz híven forrásul vesszük a tanácsülési jegyzőkönyveket, hogy kiegészítsük a visszafoglalás után újonnan berendezkedő és részint már berendezkedett Buda iratkezelésére vonatkozó ismereteinket. A tanácshoz érkezett leiratokat és átiratokat a tanácsülésben okvetlen be kellett mutatni.

113 Átiratokat azután szükség esetén eredetiben küldtek meg azoknak a városi hatóság alá tartozó személyeknek vagy testületeknek (céheknek) , egyes tisztviselőknek vagy hivataloknak, akik és amelyek a kérdéses ügyben érdekelve, illetőleg jelentést tenni illetékesek voltak.

114 Megküldés előtt az írat külzetére a szindíkus vagy a kancelláriai írnok (ezt az iratokról — főként Correspondentíae magistratuales antiquae a Székesfővárosi Levéltárban — látjuk) rávezette a tanács határozatát, a bekért választ vagy jelentést illetően (umb Verantworthung, umb ganz fürderlichen Bericht). Hogy az így kézből kiadott hivatalos irat el ne kallódjék, megküldése viszszaváróan (mit Zuruckhsendung, per Remiss) történt.

115 Az átiratra ilyen módon szerzett illetékes választ vagy jelentést azután közölték a megkereső hatósággal — még pedig eredetiben is, de vísszaváróan (per Remission).

116 Az expedíciónak a tanács határozata után haladéktalanul meg kellett történnie.

117 Buda városánál ebben az időben egyedül a városi tanácsnak volt hivatalos illetékessége hiteles hatósági irat kiadására. Csak 1708-ban osztotta meg a tanács ezt a kizárólagos jogot az akkor működésbe lépett városi törvényszékkel. 1700, szeptember 1-én bizonyos felháborodással utasítják vissza a vízivárosi bíró és esküdtek kérelmét egy városi pecsét engedélyezése iránt, ,,uhrsachen 112 Lásd a 74, jegyzetet, 113 Erre vonatkozik Bösinger polgármester Maylín szindikus ellen irányuló 1703, jan, 19-i negyedik panasz-pontja: das das Übersohribene im Rath producirt sein solle, Id, tan, jk, 114 U. o. 1697, nov, 29; 1698. jan. 27; 1702. márc. 1; szept, 18, 115 U. o. 1702. szept, 22. 116 U. o. 1697, dec, 6; 1701. szept, 27, 117 V, ö. az Acta adm, cam. 1696. jan. 23-i irattal: 17-mo .., die Expedition ungesaumbt erfolgt •, ,"