Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.
34 DR. BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS voltak az uradalmak 8 ' — igen nagyszámú iratot kölcsönöztek ki s így ezek ma már nincsenek a levéltárban. Teljes egészében átadattak a családnak a Titulus Regécz XXV—XXXII. és a Titulus Sárospatak XVIII—XXXII. íasciculusai. Ezekről ma már csak az elenchusok s a kiadás alkalmával készült iratjegyzékek állanak rendelkezésre. Mielőtt a levéltár másik csoportjának ismertetésébe fognánk, meg kell említenünk a két azonos felépítésű csoport — a regéci és sárospataki — között levő eltéréseket. A legjelentősebb különbség, hogy az uradalom perei az ú, n. Processus actívi és Processus passíví {a XX— XXII., illetőleg a XXIII— XXIV. fasciculusok) az első, a regécí csoportban soroltattak fel. Ez azt jelenti, hogy a regécí uradalom volt a kettős uradalomban a vezető, amiként ezt láttuk akkor is, amidőn Major jutalmát a pataki levéltár rendezése körül a regécí uradalom számadásaiban tüntetik fel. 93 Vagyis, amikor a kettős uradalom akár mínt alperes, akár mínt felperes szerepelt az ország bíróságai előtt, a regécí uradalom játszotta a főszerepet. A regéci uradalom számadásaiban találjuk a plenipotentíaríus, a prefektus személyét, s így megértjük, hogy Korponay a kettős uradalmat közösen érdeklő peres iratokat míért sorolta az első, s míért nem a második csoportba. — Ha a két sorozatot további vizsgálat alá vesszük, azt találjuk, hogy inkább az anyag sorrendjében követett el Korponay eltéréseket s a legnagyobbrészt a két sorozat teljesen azonos elgondoláson készült el. 2. Ratíones. Amikor Korponay a levéltárat átvette, Major rendezésének legnagyobb fogyatékosságát abban látta, hogy a jogi természetű íratok a számadásoktól nem voltak elkülönítve, azonfelül egy és ugyanazon esztendő számadásai s a hozzá tartozó íratok 10—15 helyen szétszórva szerepeltek az elenchusban. Korponay munkájának nagy része merült ki a számadások összeállításában. Hiszen ő nemcsak a számadásokat állította sorba, hanem a legnagyobb pontossággal összegyűjtötte az egy-egy számadáshoz tartozó iratokat: a felülvizsgálati jegyzőkönyveket, 62 Liber Regius LXII. 246. 1. szerint Brezenheim Károly 1808. márc, 24-én kapta az uradalmakat. 93 Ratíones Regécz 1775. 117. bizonyíték. A Status personales igazolja, hogy a regéci uradalom volt a jelentősebb.
