Levéltári Közlemények, 12. (1934)
Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Klein Gáspár: Navora Kálmán és Navoráné Sántha Matild: Mezőcsát borsodmegyei nagyközség története. Mezőcsát, 1931. / 201–205. o.
202 ISMERTETÉSEK hogy az egri káptalan előtt Bold és Noszkad birtokok mellett (Hejőkeresztur mellett) vezetett el a Miskolcról Chátra vezető országút" (sic). Ha a szerzők által is idézett Szendrei III. 39. szerinti adatot megnézzük, ott a következőket találjuk: 1332. aug. 6. Az egri káptalan előtt Boldi Álmos és társa Bold és. Noszkad nevű borsod vármegyei birtokokat Fony Miklós fiainak elörökíti. Kicsit máskép hangzik ez, mégha a szövegből az is. tűnik ki, hogy ezen birtokok tényleg a miskolc-csáti út mellett feküdtek. Azonban azt a körülményt elárulja, hogy a szerzők eme hivatkozott adatot aligha láthatták. Ugyanazt mondhatjuk az általuk idézett okmánytárak ismeretére vonatkozólag is, mert különben nemigen találnánk ilyen idézeteket: Wencell Árpád: Űj okmánytár (így) nem is szólva a Fejér és Knauz műveiről. Arról nem tudnak a szerzők, hogy 1332-ben Drugeth Vilmos nádor előtt megjelent Emericus fílius Michaelis dícti Wkleleu Miklós, János ós Beké nevű testvéreível és Bikk t Palkonya, Heyeutheu, Chath, Bys, Byla és Borok borsodmegyei és atyjuk halála után rájuk iure patrimonío háramlóit birtokaikra vonatkozólag osztálytételre kérik. A nádor az egri káptalannal négy részre osztatja a kérdéses birtokokat. Az Anjoukor! okmánytárra hivatkozást nem találunk r de ezt aligha is ismerhetik a szerzők, mert többek között arról sem tudnak, hogy 1338-ban Johannes dictus Pobur de Chath az egri káptalan előtt István és többi fia nevében tiltakozik az ellen, hogy rokonuk a bikkí Uklew (sic) Miklós borsodmegyeí Chath nevű falujokat, mely őket vétel jogán illeti, örök áron eladta Makranch János mester fiainak, midőn pedig 1339-ben a nádor a jaszói konventtel Pobur János csati részét meghatárol tat ja, Makranch Simon és László serviensei a konventet a határkijelölésben akadályozzák. A birtokosok ismerete végett ezeket az adatokat meg kellett volna említeníök. De a nevezetteken kívül más birtokosok is voltak Csaton, kikről a szerzők mit sem tudnak, így 1360-ban Zaluzáni András fia László felesége, Klára asszony az akkor népes Cháth és Chech, valamint a puszta és elhagyott Burok, Chytke és Gyanda borsod- és hevesmegyei birtokrészeit férjének adományozta. De ismerjük 1426-ból Ders fia Istvánt, 1434-ből már Sandrinust, 1477ben pedig a leleszi Nagy család tagját, Ambrust iktatják
