Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

84 '<- DR, IVÁNYI BÉLA potestatem judicandi habet", ha pedig nincs egyes bírót hatalma, ,,quare tunc nos ín presentia sua respondere et judicare facit?" kérdik György őrgróftól a gyulaiak, így tehát az udvarbíró, mint coiudex, tagja ugyan a várnagyi curíának, de saját külön praesentíája — legalább is Gyulán —< nem volt.

61 A várnagyi bíráskodás rendes színhelye a vár e/őudvara, és amidőn Hunyadon lábrakapott az a visszaélés, hogy a várnagyi bíróság holmi kocsmákban bíráskodott, akkor az éppen Hunyadon jelenlévő Lötz János ezt a helytelenséget nyomban betiltotta, s erről urának jelentést is tett, írván, hogy: „Es ist vor alter herkommen, das man die gericht im vorhoff des Schlos gehalt, nun ist es aus deren ambtleut widder willen dohin komen, das sie ytzo in den Weynhewsern gehalten werden, das e.(uer) f

. fürstlichen) g. (naden) schympflieh und nachteilig, wie wol ich sulchs bey dem hoffrichter abgeschafft."

82 A bíráskodás „seeundum ius et equitatem", és „iuxta regionis et loci statuta et consuetudines" történt. Jogforrások az országos jogon kívül, a királyi, esetleg földesúri privilégiumok, a vidéki és helyi szokásjog és a helyhatósági szabályrendeletek, amelyeket a várnagyi bíróság tagjainak, a városok, falvak bíróságának ismerni kellett.

63 Sadobrich várnagy egy ízben nem minden dicsekvés nélkül ura előtt fel is említi, hogy mivel várnagy társa nem ismeri a (helyi) jogot, így minden teher az ő vállára van helyezve. ,,Socíus meus aperte díxit — írja — quod ipse nichil ín consuetudínibus huíus regni et sic omnia humeris meí sunt imposíta."

64 A földesúri bíróság harmadik és utolsó fóruma maga a földesúr, a mi esetünkben tehát György őrgróf. Tehát a községi bíróságtól a per fellebbezés folytán a várnagyi vagy vícevárnagyi bíróság elé került, ahonnan a fellebbezés a földesúr elé történhetett. Ez utóbbi lehetőség a gyulaiaknak pl. nem nagyon tetszett, különösen akkor, midőn György őrgróf már nem Budán, hanem Ansbachban lakott, mert hiszen Ansbach Gyulától 160 mérföldnyire volt és az utazás Gyuláról ide 25—26 forintba került, ami akkor igen sok pénz volt,

65 s ezenfelül a magyarok nem 61 Brandenburg. Lit. 1073/13—14. 62 Brandenburg. Lit. 1127/50. 63 Brandenburg. Lit. 1073/6., 7., 8. «

4 Brandenburg. Lit. 1226/29, C5 Brandenburg. Lit. 1077/5.