Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 85 szívesen mentek ügyeikkel „in alíenís partibus, ubí lín­.guam penitus ignoramus". 66 Részint a földesúr és kúriájának az uradalmaktól való nagy távolsága, a távolsággal járó közlekedési nehézségek és a magas útiköltség, részint a nyelvek különbözősége okozhatták a gyulai uradalomban, hogy két fórumon (köz­ségi bíróság és várnagyi vagy vicevárnagyi bíróság) hozott ítélet után, még ha azok esetleg egybehangzók is, a föl­desúrhoz való fellebbezés helyett, szinte ennek pótlása­képpen, végleges döntés (fínalis determinatio) végett a pert választott bíróság („coram probis et honestis tam nobílíbus, quam plebeis virís") elé engedték vinni, még pedig a további fellebbezés kizárásával, ,,sine ulla appel­latione ulteríori". Látjuk tehát, hogy a jelen esetben a választott bíróság költség és fáradság kímélése szempont­jából igénybe vett kisegítő intézmény. Rokonszenvessé tehette ezen intézményt a nép előtt az a körülmény, hogy közülük való plebejus emberek is tagjai lehettek e bíró­ságnak­67 Akár valamely mezőváros, falu, várnagyi vagy vá­lasztott bíróság hozott ítéletet, ezt, az ügy beható ismer­tetésével, tudomásvétel végett a földesúr elé kellett ter­jeszteni. A földesúr az eljárást és ítéletet vagy helyesli, vagy rosszalja, és ez utóbbi esetben megtörténik, hogy a földesúr az eljáró bíróságot igazoló jelentés tételére szó­lítja fel. így pl. György őrgróf 1529-ben helyeslően veszi tu­domásul, azaz helybenhagyja Sadobrich Péter, illetve a Judicium castri Gyula azon ítéletét, amelyet Filléres László hatalmaskodás! ügyében hozott. Ez ugyanis 1529­ben megtámadta egy gyulai polgár házát és a polgárt is súlyosan megsebezte. Ez tehát effusio sanguinis-szal pá­rosult invasio domus volt, amiért László „de jure meretur ín rota contundere". Azonban a várnagyi bíróság Lászlót előbb 100 forintra, majd némelyek közbenjárására 80 fo­rintra büntette. Azonban László az ítélettel nem volt meg­elégedve, pedig — jelenti Sadobrich — ha 100 forintra ítélte volna is, ezt a pénzt egyhavi kalmárkodással meg­keresi. 68 Ezt az ítéletet, mint alternatív döntést, a várnagy 66 Brandenburg. Lit. 1073/13—14, 67 Brandenburg. Lit. 1065/26. 68 Brandenburg. Lit. 1127/46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom