Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bulla Béla: Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyarvonatkozású térképanyaga. A Térképészeti Közlöny 6. sz. különfüzete. Budapest, 1933. / 182–184. o.

ISMERTETÉSEK 183 mezőit, mocsaras, galéria-erdők borította ártereit és enyhe lejtésű dombvidékeit tudatos tájalakító tevékenységgel a mai kultúrtájjá változtatta. Ennek a hatalmas fejlődésfolyamatnak szakaszait, mozzanatait sem történeti, sem földrajzi szempontból nem tudjuk hiánytalanul magyarázni a források elégtelensége miatt. Maradék nélkül vonatkozik ez a megállapítás a magyar állam életének első 700 esztendejére. De a XVII—

XVIII. században is igen hiányos a magyar táj és magyar nép kapcsolatának ismerete, pedig ebben az időben veszí kezdetét az a folyamat, amelynek eredményeként a telepítésekkel és a maradék magyarság életerejének lassú megerősödésével kapcsolatman a magyar medence európai értelemben vett kultúrtájjá alakul. Ide vonatkozó ismereteink hiányos voltának igen súlyos oka térképes forrásanyagunk feldolgozásának elégtelensége. Pedig ebben az időben, természetesen hadi célokból, már részletes felvételen alapuló térképek készülnek, míg végül aztán elkészül az első és egész Magyarországot ábrázoló, részletes felvétel is. Ezek az egy-egy várat, vagy várost, esetleg tájrészletet ábrázoló térképek sokfelé szerteszóródva hevernek feldolgozatlanul. Sokat közülük ismerünk, ezek feldolgozása folyamatban is van, de sok lappang közülük ismeretlen helyen. Ilyen katonai célzattal készült részlettérkép, több mint 600 drb. a felszabadító háború két hadvezére, Hermann és Lajos Vilmos bádeni őrgróf birtokába került. Ezeket a térképeket ismerteti Glaser Lajos összeállítása. Glaser, nagyon helyesen, a katalógus formát választotta a térképek ismertetésére. Az összeállítás így nagyon könnyen kezelhető. A térképek feldolgozása igen szerencsés módszerrel történt. Az ismertetés ugyanis tartalmazza az általános leírást, a kartográfiai leírást és részletezi a térkép ábrázolásmódját is. Szerencsés gondolat volt a latin terminológia alkalmazása; értékét nem rontja az a nehézség sem, hogy az olvasónak 93 rövidítést kell megtanulnia, ha a katalógust olvasni tudni akarja, mert a latin terminológia segítségével bármilyen nemzetiségű kutató használhatja Glaser összeállítását. A nagyhercegi házi hítbizomány kötetenként rendezett 427 térképének ismertetésé után Glaser katalógusa 428—670 sorszám alatt a Badische Landesbibliothek magyarvonatkozású térképgyűjteményét is tartalmazza. A térképek felsorolása után helyrajzi névmutató és a tér-