Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Ember Győző: Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. k. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a magyar társadalom- és gazdaságtörténethez) Bp. 1933. / 184–192. o.

184 ISMERTETÉSEK képeket készítő kartográfusok névmutatója egészíti ki a katalógust. Glaser Lajos érdemes és úttörő munkásságot végzett. Összeállítását nemcsak a geográfus, hanem a historikus is igen nagy haszonnal forgathatja. Természetesen csakis a feldolgozásra került térképekkel együtt felel meg ez az összeállítás igazi céljának, hogy t. i. a felszabadító hábo­rúk Magyarországának történeti és emberföldrajzí tanul­mányozását megkönnyítse. Ehhez azonban szükséges lenne az, hogy a Glaser katalógusában ismertetett térképek fényképmásolataí elkészíttessenek és az Országos Levéltár térképgyűjteményében nyerjenek elhelyezést. Dr. Bulla Béla. Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés törté­nete Mária Terézia korában. I. k. Az irományokat kiadta és a bevezető tanulmányt írta — • (Magyarország újabb­kori történetiének forrásai. Iratok a magyar társadalom­és gazdaságtörténethez.) Kiadja a Magy. Tört. Társ. Bp. 1933., VII + 813. — A Fontes sorozat korábbi köteteitől elkényeztetett olvasó megilletődve veszi kezébe az elő­kelő kiadásban megjelent vaskos munkát. A megjelenés ünnepélyes formájának méltó tárgy felel meg, amelynek feldolgozására a debreceni egyetem történettanára vállal­kozott. A munka ismertetésénél külön kell választanunk az iratközlést és a bevezető taulmányt. Először az a kérdés merül fel, szükséges-e közölni a Mária Terézia-féle úrbér­rendezés iratanyagát, vagy pedig elegendő annak alapos történeti feldolgozása? Ez az úrbérrendezés a legújabb­korí magyar társadalom és gazdasági élet történetében egyik legjelentősebb mozzanat, amelynek hatása a job­bágyfelszabadítás után is, egészen napjainkig érezhető. Minden vonatkozását még a legalaposabb történeti feldol­gozás sem merítheti ki, iratainak kiadása tehát szükséges. Kérdés azonban, lehetséges-e? Megkönnyíti a feladatot, hogy az iratok együtt vannak az Országos Levéltárban és a bécsi Állami és Udvari Kamarai Levéltárban. Kikeresé­sük az aktatengerből még így ás fáradságos, nagyon pon­tos és alapos munkát kíván. Sokkal nagyobb azután az a veszély, ami az iratok mennyiségében rejlik. Jelen kötet az 1764. jún. 17-én egybegyűlt országgyűlés tanácskozá­saitól 1766. jan. 17-ig halad, amikor az első királyi biztost kiküldték, tehát csak másfél év anyagát öleli fel, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom