Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bottló Béla: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 9–10. Bd. / 172–177. o.

ISMERTETÉSEK 173 tekintettel lenni a tudományos szempontokra, mint azt a keletkezés elvének alkalmazásánál teszik. A tárgyi alapon való rendezés előnyeit emeli ki, de ezt nem bibliográfiai elvek szerint, hanem az eredeti rend betartása mellett szeretné megoldani. Ajánlja a dossier-rendszert, mely szerint egy tárgyú iratok egy dossier-ba kerülnek, ennél azonban a tárgyi elkülönítés következetes betartására kellene állandó súlyt helyezni. Otto Stolz: „Archiv- und Registraturwesen der oberösterreichischen (

tirolisch-schwäbischen) Regierung im 16. Jahrhundert" c. tanulmányában értékes levéltártörténeti dolgozatot kapunk. 1420-tól kezdve a felsőausztriai közigazgatás középpontja Innsbruck volt, de Ensisheímben az ottani landvogt mellett másik központ alakult ki. A tiroli fejedelmek már 1300-tól kezdődőleg kancellárral, protonotáríussal, írnokokkal és a pénzügyeket kamarással igazgatták. I, Ferdinánd 1520-ban megszervezte a központi hivatalokat, az előbbi hivatalok azonban tovább működtek. 1571-ben új tisztviselői statust állapítottak meg és rendezték a fizetéseket. A felsőausztriai Schatzarchiv iratain már a XIV. sz, végéről származó rendezési jelzeteket találunk, melyet már a XV. sz. elején új rendezés követett, 1501-ben pedig már tűzbiztos helyiséget kap a levéltár. Ezt azután az anyag több regisztrálása követte. A levéltár anyagának nagy részét Mária Terézia Bécsbe szállíttatta. 1752-től kezdve többszörös megcsonkításon ment keresztül az anyag, mely 1875-ben került csak vissza Innsbruckba. Ismerteti a szerző a Hofregistraturt, az elhelyezés rendjét és az iratok megőrzésének módját, a segédkönyveket s függelékben iratkezelési rendeleteket közöl. A magyar pénzügy- és gazdaságtörténeti vonatkozásokban kutatók részéről különös érdeklődésre tarthat számot Friedrich Walter „Die sogenannten Gedenkenbücher des Wiener Hofkammerarchivs" c. tanulmánya, melyben a Habsburgok dunai monarchiája központi pénzügyigazgatásának jelentős anyagáról tájékoztat, Az 518 kötetet kitevő Gedenkenbücher sorozat a XV. sz. végétől a XVIII. sz. közepéig tart s több sorozatból áll. A magyar sorozat a 383—471. kötetekben található, és (az 1534— —1762. közti évekre tartalmaz folytatólagos bejegyzéseket, azonban az 1570/71. és 1580/81. évek anyaga az ausztriai sorozat köteteiben (115., 119. és 149.) van. A