Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bottló Béla: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 9–10. Bd. / 172–177. o.

174 ISMERTETÉSEK 470—471. kötetek a Bánságra és Erdélyre vonatkozó 1748—1756, közti anyagot tartalmazza. Lothar Gross „Zur Geschichte des Archivschutzes in Österreich" c. dolgozatában a levéltárvédelem történetéhez kapunk értékes anyagot. Az osztrák levéltárvédelem rendszeres munkáját Mária Terézia 1749. augusztus 12-i rendelete indította meg, mely kötelezővé tette a közhivatalt viselt egyének után maradt iratok beszolgáltatását. A történelmi múlt értékei iránt érzéketlen jozefinizmus sok egyházi levéltárat pusztított el nemtörődésével, A romantikus kornak a történelmi múlt értékelésében kifejezésre jutott hatása a levéltárvédelemben is érezhető volt, s ez lovag Hormayr József és János főherceg nevével van szoros kapcsolatban. Eredménye az 1810. jan, 6-i és 1811. márc. 6-i császári rendelet, mely a megszüntetett kolostorok levéltárait államvagyonná nyilvánítva a Staatsarchivba kebeleztette be. Ismerteti a János főherceg által 1811-ben Grácban alapított Johanneumnak a levéltári anyag gyűjtése által elért eredményeit, melynek munkáját a XIX, sz. második felében a Historischer Verein für Steiermark vette át. Majd ismerteti a különböző tartományok történelmi társulatainak a levéltárvédelem terén kifejtett működését, A Bach-rendszer alatt Dudik Béda által kidolgozott tervezet csak terv maradt. Jelentős lépés volt a belügyminisztérium kebelében az Archivrat megszervezése. A családi levéltárak nagyobb állami levéltárakba helyeztettek letétként. Az Archivrat szerepe 1912. május 25-i rendelettel már nemcsak mint tanácsadó szerv működhetett, hanem önállóan intézhette a levéltárvédelem kérdéseit. Háború után az osztrák levéltárvédelem elsősorban a levéltári állagnak az utódállamok igényeivel szembeni megvédésére szorítkozott. Utóbb az 1923. évi történelmi emlékek védelméről szóló törvény intézkedett. Az általános elszegényedés miatt az utóbbi években több magánlevéltár került eladás útján külföldi kézre. Ludwig Friedrich Barthel „Die Lage des bayerischen Gemeindearchivwesens" c, tanulmányában a községi levéltárak történetén való áttekintés után, a jelenlegi helyzet megváltoztatására 1932-ben a községi levéltárak vezetői számára rendezett tanfolyam tananyagát ismerteti. A tanfolyamot abból a gondolatból kifolyólag rendezik, hogy annál jobb a regisztratura tisztviselője, minél jobban ismeri a levéltára történetét, az irattár célját s minél többet ismer meg a levéltári munka titkaiból.