Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok

204 BITTNER LAJOS esések — ismételten kijelentette. Minthogy addig, míg a levéltár saját hajlékhoz nem jutott, a levéltárban csak a hivatalos órák alatt lehetett dolgozni, a tisztviselők a hivatalos órák egy részét tudományos kutatásaikra fordították. Arneth s utána Winter ezt a minisztérium hozzájárulásával kifejezetten is megengedte.

107 Valóban: az 1749-től 1933-ig a levéltárban szolgáló 97 fogalmazási tisztviselő közül 47, tehát azoknak majd a fele, tudományosan működött. Ezek sorában Károlyi az első helyek egyikén áll. Winter azt írja róla, hogy tudományos teljesítmény tekintetében a levéltár valamennyi tisztviselője közt a legkiválóbb.

108 A történelmi összefüggéseknek tudományos munkássága által szerzett ismerete, munkájában kifinomult érzéke, mellyel az iratok belső és külső ismertetőjegyeit felismerte és azok tartalmát kritikai módszerrel értékesítette, a tapasztalatok, amelyeket számos tudományos utazása alkalmával más levéltárak berendezéséről szerzett, a levéltári szolgálatnak kiváló hasznára voltak. Szakszerű, szigorúan páratlan ítéletét az osztrák tudományos körök is nagyra becsülik. Kartársait tudományos munkásságukban mindenkor bíztatta s tanáccsal segítette. Jómagam is hálásan gondolok arra a támogatásra, amelyben egyetemi pályámon részesített. Károlyi igazgatósága idején, miután az általános vezérkatalógus elkészítésénél a közös munka a belső szolgálatban a próbát kiállotta, történt az első kísérlet arra, hogy nagyobbszámú tisztviselő tudományos képessége egy közös kiadvány szolgálatába állíttassák. Ez a munka V. Károly császár birodalmi regiszterkönyvének kiadása, amely báró Mitis Oszkár kezdeményezésére az ő és Schwab Emánuel vezetése mellett indult meg s amelyet a háború okozta megszakítás után Gross Lothar fejezett be.

109 E kiadvány előkészítésén a fiatalabb tisztviselőknek egész sorozata dolgozott. Károlyi mint igazgató e kiadványt munkájával és tanácsával támogatta. Ha végig tekintünk eddigi fejtegetéseinken, látjuk, Károlyi mindenütt azon munkálkodott, hogy a levéltárnak, mint tudományos intézménynek fejlődését minden tevékenységi ágazatában elősegítse. E munkásságát igazgatósága koronázza, amely éppen e tekintetben annyira termékeny, sokoldalú 107 V. A. 163, 181/1868.; 306, 450/1898.; 541/1899. 108 V. A. 589/1902. 109 Gross, L.: Die Reichsregisterbücher Karls V. Wien, 1931. V. ö. az első füzet ismertetését a Hist. Zeitschr. 112. k. 439. lapján Brandi. K.-tól, aki kifejezetten rámutat a közös munka értékére.