Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok

KÁROLYI ÁRPÁD A LEVÉLTÁRNOK 193 anyagnak. Ebben olykor a kelleténél talán tovább is ment, amikor t. i. lemondott arról, hogy a különböző időkben átvett, azonos provenienciájú levéltöredékeket egymással egyesítse. Azt azonban mindenesetre elérte, hogy egyes levéltárak számos alkotó része majdnem sértetlenül maradt, úgy hogy, ha majd a proveniencia megállapítására irányuló, általa megindított előmunkálatok befejeztettek, az egyes levéltártöredékek kiemelése s azoknak ama levéltárakkal való újraegyesítése, amelyekbe eredetileg tartoztak, Károlyi egykori osztályainál lesz a legkönnyebb. Ezáltal azt is elérte, hogy a hatóságok iktatókönyvei és a régi Knechti

79 és Wocher" által szerkesztett igen kimerítő lajstromok a Károlyi osztályán őrzött anyagra nézve használhatók maradtak. Az általa készített új nagy lajstromban (ma „Archivbehelf 200") teljes áttekintést nyújtott osztályának összetételéről.

78 A levéltári anyagban a. ma még fennálló természetes szerves összefüggések kímélése, de egyszersmind a már meglevő mesterséges elrendezés megtartása is, minden nagyobbmérvű, rendszerint már eleve hajótörésre ítélt átcsoportosítás mellőzése, s e helyett az állagok összetételének minél mélyrehatóbb megismerése és leírása egységes szempontok szerint, — ezek voltak az alapelvek, amelyek Károlyit utóbb is vezették, amikor 1909-ben az intézet élére állítva, abba a helyzetbe került, hogy az egész levéltár rendező-munkálatait új irányba terelje. Helyesen ismerte fel, hogy az egyes osztályokban a rendezési munka már eleve tökéletlenségre van ítélve, ha az a többi rokon-osztálytól függetlenül történik. A legfontosabb feladatot egyelőre a levéltár valamennyi állagát felölelő s mindenki számára hozzáférhető összefoglaló átnézet felfektetésében látta, amivel egyúttal a túlhajott osztályrendszer káros 76 Lásd fentebb a 34. jegyzetet. 77 Wocher 1842—1877-ig szolgáit az Állami Levéltárban s többek közt egy igen jó jegyzéket állított össze az államkancellária iratairól. (Repertórium Z.) 78 Az új épületbe történt átköltözés után (1902.) Károlyi e lajstromot a szükséges kiigazításokkal másodszor is elkészítette. Azonkívül elhelyezési jegyzékkel látta el az ú. n. „Hungarica aus der Privatbibliothek Seiner Majestät" c. gyűjteményt, azaz Ferenc császár Arneth által 1865ben szétosztott kézilevéltárának magyar vonatkozású anyagát (Archivbehelf 311.), továbbá más repertóriumokat is állandóan kiegészített, különösen a magyar és török oklevelekről (Repertórium XVI. és XXII.) szólókat. Igen figyelemreméltók ezenkívül az általa 1894-ben a levéltár magyar állagairól készített áttekintő leírás (V. A. 345/1894.) és a szentszékí osztrák-magyar követség levéltáráról Rómában szerkesztett leltár. (V. A. 447/1888.).