Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok
186 BITTNER LAJOS dolgozását a tudomány és a közigazgatás céljaira (válasz-, adás írásban előterjesztett tudományos kérdésekre, a levéltárban személyesen jelentkező kutatók tanáccsal, tájékoztatással való ellátása, hivatalos megkeresések elintézése, véle; menyes jelentések tétele). Károlyi mindezen követelményekkel szemben mindig megállotta a helyét. Különösen pedig a széleskörű leltározási munkálatok megindítása az, ami az Állami Levéltár történetében örökre összeforrott az ő nevével. Ha a levéltár történetét, annak az 1749. évi szervezésétől kezdődőleg, fő vonalaiban nyomon követjük, kitűnik, hogy az expanzív működés korszakaira, amelyekben a levéltár újabb iratállagok bekebelezésével s a külső szolgálat kiépítésével hatáskörét kiterjesztette, az intenzív rendező- és leltározó-munka korszakai következtek, mint hullámhegy a hullámvölgyre. 54 Az első levéltárnoknak, Roeenthali Taulow Antal Tivadarnak (1749—1779) 55 a belső munka tekintetében terméketlen korszakát, amelyben a bécsi, innsbrucki g gráci úgynevezett Schatzgewölbekből és Prágából számos oklevelet szállítottak be, a Hörburgi Reschmann Antal Kassián (1779— 1802) 59 irányítása mellett folyó széleskörű rendező- ós leltározó-munkálatok váltották fel. Báró Hormayr igazgatósága (1802—1813) 5T terjedelmes leltári egységek bekebelezésével* de egyben a tudomány számára való feltárásával is, valamint tudományos vállalkozások kezdeményezésével, ismét a levéltár hatásköri terjeszkedésének jegyében áll, hogy azután Knechtl, íteinhart és Chmel 58 nevéhez fűződőn évtizedekre (1813—1848) helyet adjon a belső levéltári szolgálat termékeny fejlesztésének. Erb igazgatói működése (1848—1868) 59 ' 54 Mint minden képletbefoglalás, természetes, hogy ez a megállapítás is csupán a fejlődés főmozzanataira szorítkozhat. Magától értetődő azután, hogy az expanzív tevékenység periódusaiban éppúgy találkozunk rendező munkálatokkal, mint ahogy a belső kiépítés korszakaiból sem hiányzik a külső szolgálat feladatkörének kiterjesztése. 53 Winter, G.: Die Gründung des Staatsarchivs. I. h. 19. kk. 1. 56 Wurzbach i. h. 26. k. 353. 1. (nem kielégítő); Hormayr: Archiv für Geographie stb. 1810. 421. 1. Megfontoltan mondom e korszakot Reschmannénak, minthogy Schmidt M. J. würzburgi professzornak, a Geschichte* der Deutschen ismert szerzőjének (V. ö. Alig. Deutsche Biogr. 32. k. 6. )., Fueter, E.: Neuere Historiographie 376. 1., Berney M. J. Schmidt, EinBeitrag zur Geschichte der deutschen Historiographie. Hist. Jahrbuch 44. k. 217—329. 1.) erre az időre eső igazgatósága (1780—94 ) a levéltárnak mind belső, mind külső fejlődésére hatás nélkül maradt. 57 Lásd fentebb a 42. jegyzetet. 58 V. ö. a 34. és 21. jegyzetet. 59 Lásd a 49. jegyzetet.
