Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA 215 1883-ban korrigálni próbálja az eddigi adatokat, még mindig legalább 50,000 darabbal kevesebbre becsüli a levéltári anyag állományát a valódi mennyiségnél. Mindé jelenségek nem a személyekre jellemzők, hanem igen beszédes dokumentumai a tarthatatlan helyzetnek. Ily körülmények között az új igazgatónak, Majláth Bélának első pillanattól kezdve meg kellett győződnie arról, hogy ha Fraknói programmját ós rendszerét ki akarja építeni, legsürgősebb feladata kieszközölni a nagymérvű személyzetszaporítást az egész könyvtárban, de különösen az e szempontból teljesen háttérbe szorult kézirattári gyűjteményeknél. Majláth az összes megfelelő lépéseket azonnal meg is tette. Mindjárt az első működési évéről szóló jelentésében nem mulasztja el a súlyos levéltári helyzetet feltárni és gyors orvoslást kérni. „Mindenekelőtt — mondja Majláth az 1880—81. évre vonatkozó jelentésében — fölötte fontosnak és szükségesnek tartom az oklevél- és kézirattár végleges ós szakszerű lajstromozásának keresztülvitelét, mert csakis így válhat az a tudós szakközönség hasznára; s kielégítő leend a látogató közönségnek ama igenis móltányos igénye, hogy az oklevél- és kézirattárat a tudományok gyarapítása szempontjából kiaknázhassa. Az ezt illető művelet bárha évek előtt megkezdetett, de minthogy az említett osztályban csak £gy ©gyén munkálkodik: a lajstromozás keresztülvitele a fizikai lehetetlenségek sorába tartozott és tartozik, s immár elodázhatatlanná lett az oklevéltári személyzetnek mielőbbi szaporítása."

27 E kijelentésekkel Majláth teljesen leköti magát a Fraknói-Csontosi-féle programm mellett, nyiltan megállapítva a megkezdett rendszer teljes fennakadását a munkaerőhiány miatt és kérve az azonnali személyzetszaporítást. Midőn pedig rögtön utána újabb termek bebútorozása által a helyszűkén való orvoslást is kéri, ezzel nemcsak feltárja a nehéz helyzetet, hanem egyben bejelenti és megkezdi a harcot a „kétfejű hidra" ellen. De mivel nemcsak a könyvtárban, hanem a múzeum többi tárában is hasonló bajok és nehézségek uralkodtak, természetes, hogy Majláth és Csontosi nem késedelmeskedő kérései és lépései teljes megértésre találtak a múzeum igazgatójánál. A széles látókörű Pulszky Ferenc egy pillanatig sem habozott, hogy megtegye a legerélyesebb lépéseket a tarthatatlan helyzet megváltoztatására. Ennek következ27 Magyar Könyvszemle, 1881. 262. 1.