Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

216 DR. SULICA SZILÁKD menye volt, hogy már az 1880. év első felében Hermán Ottó' országgyűlési képviselő indítványa alapján a képviselőház bizottságot küldött ki a Magyar Nemzeti Múzeum ügyeinek tanulmányozására, a múzeum újraszervezése érdekében. A bizottság elnöke Jókai Mór, előadója báró Radvánszky Béla lett. 28 A bizottság a Magyar Nemzeti Múzeum egyes osz­tályaitól kapott jelentések és javaslatok alapján azonnal hozzáfogott a sok nehéz kérdés megvizsgálásához, teljes meg­értést ós jóindulatot tanúsítva a múzeum egyes osztályainak súlyos helyzete iránt. De még így is nem közönséges sze­rencse volt a múzeum részére báró Radvánszky Béla előadó személye, kiben a múzeum ügye nemcsak buzgó, jóakaratú megértőre, hanem lelkes, odaadó szakértőre is talált. Miután a kiküldött országos bizottság a múzeumban több ülést és helyszíni vizsgálatot is tartott, meggyőződvén a Nemzeti Múzeum egyes osztályainak nehéz és tarthatatlan helyzeté­ről, a fentnevezett előadót megbízta a reorganizációra vo­natkozó javaslat kidolgozásával. 29 Báró Radvánszky Bélának az egyes osztályok jelentései és az ő személyes tapasztalatai alapján készített javaslata igen lelkiismeretes munka volt. Az általa indítványozott javaslatok az ország nehéz gaz­dasági helyzetére való hivatkozással szerény keretek között mozogtak ugyan, de a reális helyzetet nem hagyták figyel­men kívül és a nagy intézet összes bajaira, szükségleteire és feladataira tekintettel voltak. Az így javasolt újítások, a tényleges helyzetből kiindulva, a gyökeres orvoslás mini­mumát jelentették, de ha minden részletükben elfogadták s rögtön végrehajtották volna azokat, akkor úgy a múlttal szemben, mint a — sajnos — tényleg bekövetkezett állapot helyett nagyjelentőségű haladásról számolhatnánk be. De, mint látni fogjuk, nem így, vagy nem minden így történt. A könyvtárra vonatkozó javaslatok természetesen a Majláth és Csontosi által felállított kívánalmak alapján jöttek létre. Ennek megfelelően a javaslat azt indítványozta, hogy ezentúl a könyvtár gyűjteményeinek eloszlása ez legyen: a) kézirattár, b) könyvtár. Sürgette a kötelespéldányokra vonatkozó törvények Fraknói által javasolt formában való megváltoztatását, a könyvtár mindkét osztálya gyűjtemé­nyeinek gyarapítására az évi dotációnak 7.000 forintra való emelését, valamint a könyvkötésre fordított eddigi összeg felemelését is; megfelelő költségeket kért a könyvtár gyüj­28 Magyar Könyvszemle, 1880. 191. 1. 29 Kiadva a Magyar Könyvszemle 1881. évfolyamában. 31—63. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom