Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

186 DR. SULICA SZILÁRD alapján lettek volna leltároz and ók. Ha nem bírtak ilyennel, külön lajstromba lettek volna összeirandók", továbbá „az oklevelekről időrendi katalógus lett volna készítendő".

6 Ezen kívül Horvát a könyvtár állapotáról 1843-ban írt jelentése végén megemlékezvén a könyvtár nevezetesebb darabjairól, ritkaságairól, felsorolja először a fontosabb nyomtatványokat, azután a kéziratokat és képeket. De nem annak a fölfogásnak hódol, hogy minden könyvtár kétféle csoportból: nyomtatott és írott darabokból állván, a levéltári anyagot is egyszerűen a többi kéziratos anyaggal együtt tárgyalja, hanem az okleveles anyagot önálló csoportnak veszi s külön sorolja fel C) alatt ezekkel a szavakkal: ,,C) Oklevelek: Ezeket is már szép számmal bírunk, melly Jankovits Miklós oklevelei által igen gyarapodott. A mieink közül legrógiebb a Veszprémi Káptalannak 1237-iki levele Aráts faluról a mai Füred szomszédságában. Széchényi Ferentz Gróf ajándéka. A Mikula Nemes Családtól ajándékba nyertük Robert Károly időszakából a magyarországi Szent György Vitézeknek szabályaikat. Sok az illyetén kints is, tsak kezek legyenek hozzája, idő és pénz a kiadásra."

7 Horvát ez emlékiratából különben élénken kiviláglik a könyvtár egész akkori szomorú helyzete. Az általa végzett lajstromozási munkálatok alapján a leltározott könyvtári anyag állagáról statisztikai kimutatást is ad: 2164 kézirat, 19.000 kötet nyomtatvány és közel 40.000 különös munka. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy 1843-ban a múzeumi könyvtár által őrzött anyagnak ez volt a tényleges darabszáma, mert a könyvtár hányattatásai miatt sok szerzeményt lajstromozatlanul kellett a folytonos költözködések alkalmával ládákba és kosarakba csomagolni.

8 Rendszeres lajstromozást és nyilvántartást minden segítség ós támasz nélkül minden egyes darabról egy embernek vezetni természetesen lehetetlen volt. így sem azt nem tudjuk, hány darab oklevelet őrzött ebben az időben a könyvtár, sem azt, hogy lajstromozásuk, feldolgozásuk mennyire haladt. De az is világos, hogy ha Horvát István kedvezőbb körülmények között gondoskodhatott volna az okleveles anyagról, akkor az teljesen külön csoportként nyert volna felállítást ós színvonalon álló tudományos feldolgozásban részesült volna, Programmjában benne volt az •okleveles anyag oly természetű feldolgozása, hogy az aztán 6 Kollányi i. m. 446. és 450. 1. 7 Magyar Könyvszemle, 1887. 238. 1. 8 U. o,, 232. 1. . i