Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.

A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA ] 83 mellett csak 4046 oklevelet látunk feltüntetve, vagyis a kéziratok száma háromszor akkora, mint a levéltári anyag, ezt a tényt az 1848 előtti jogi és birtokügyi helyzet természetes következményének kell tekintenünk. Másrészt kéziratokat gyűjteni 1848 előtt könnyebb volt, mint okleveleket. A kéziratoknak csak irodalmi és muzeális, illetve könyvtári becsük volt és nem reális értékük, mint az okleveleknek. De már 1848 után, mikor az oklevelek vagyonügyi jelentőségüket nagyrészt elvesztették s tisztán csak történettudományi jelentőségük maradt meg, megszerzésük lehetősége sokkal egyszerűbb és könnyebb lett és így természetes, hogy a későbbi korszakokban a levéltári anyag gyarapodási aránya fogja sokszorosan felülmúlni a szigorúan vett kézirattári anyagét. Ez volt a helyzet a levéltári anyag gyarapodási lehetősége és mennyisége tekintetében a könyvtár életének első felében. Ez időszak 1867-ig egyúttal mindenféle szempontból külön korszakot alkot a Széchényi-Könyvtár történetében. Ha azonban ebben a korszakban az intézet a sok csapás és mostoha körülmény ellenére is úgy a nyomtatványi, mint a levéltári anyagnál kedvező gyarapodási arányt tüntet fel, annál rosszabbul állt ez időben a könyvtári gyűjtemények konzerválása és rendezésének ügye. És e tekintetben a könyvtár mindkét csoportja egyformán érezte a sok hányattatás káros hatását s talán csak azért lehetett a kéziratgyűjtemény e vonatkozásban bizonyos előnyben a nyomtatványi gyűjteménnyel szemben, mert, mint természetes, a kéziratos anyag számszerűleg háttérbe szorult a nyomtatványi anyaggal szemben és így annak kezelése, rendezése, lajstromozása kevesebb időt vett igénybe. Csontosi kimutatása szerint ugyanis 1867-ben 58.000 lajstromozott kötet nyomtatvánnyal szemben 124.000 lajstromozatlan nyomtatvány állott; viszont 11.810 lajstromozott kötet kézirattal szemben csak 1190 lajstromozatlan kötet kézirat, 1468 darab lajstromozott oklevéllel szemben pedig 2578 lajstromozatlan oklevél. Vagyis a nyomtatványoknál 32% van lajstromozva és 68% lajstromozatlan, a kéziratoknál (tehát az okleveleket is ideszámítva) 22% a lajstromozatlan, 78% a lajstromozott. Oklevelek nélkül a lajstromozott kézirattári anyag százaléka 90-en felül emelkedik. Ha pedig csak az okleveleket vesszük tekintetbe, akkor ezeknek 36%-a van lajstromozva, 64%-a lajstromozatlan. Midőn 1843-ban Kubinyi Ágoston, az újonnan kinevezett múzeumi igazgató, kimerítő jelentést kért az egyes osztályok vezetőitől, Horvát István a könyvtárról szóló részletes beszámolójában, miután az intézet 40 éves múltját, bajait ós