Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Archeion, IV–IX. évf. (1928–1931) / 132–138. o.

134 ISMERTETÉSEK és hatáskörére vonatkozólag a lengyel kormány már több rendeletet bocsátott ki, a végleges hatáskör megállapítása azonban még további szabályozásra vár. Átfogó képet adván a lengyel egyházi levélt ár ügyről, a szerző megállapítja, hogy e téren a legsürgősebb tennivaló a plébániák levéltárainak biztonságba hozása lenne. Ez a törekvés irányította már az 1923. évi podlasiai zsinatot is akkor, amikor központi püspöki levéltárak szervezését határozták el. Miként ebből is kitűnik, az egyházi hatóságok a levéltárüggyel szemben Lengyelországban nagy megértést tanúsítanak. A szép tervek keresztülvitelét azonban a nehéz gazdasági viszonyok erősen hátráltatják. — J. Kwolek: Naukowa organizacja archiwów diecezjalnych. Az egyházmegyei levéltáraknak a tudományos követelményeket figyelembe vevő átszervezése érdekében az egyház részéről az utóbbi időben nagy horderejű intézkedések történtek. E tekintetben legjelentősebbek az új kánonjogi kódexnek ily irányú rendelkezései, valamint a szentszéknek az olaszországi püspökök részére 1923-ban kiadott instrukciói. Szerző mindenekelőtt utóbbiak legfontosabb pontjait ismerteti. Az utasítás előírja, hogy a papnövendékeket a műemlékek és a régi írásos emlékek megbecsülésére nevelni kell és kívánatosnak tartja, hogy ezek legalább elemi oktatást nyerjenek a paleográfiából és a levéltártanból. A továbbiak során nyomatékosan figyelmeztetik az instrukciók a püspököket, hogy egyházi látogatásaik alkalmával a műemlékek és az írásos emlékek védelmére különös gondot fordítsanak. A pusztulás veszélyének kitett írásos anyag központi levéltárakba szállítandó, ugyanitt helyezendő el a 150 évnél régebbi anyag is. Ahol az iratoknak a központi püspöki levéltárban való elhelyezése nehézségekbe ütközik, ott a falusi plébániák levéltárait legalább a városi plébániáknál kívánatos letétbe helyezni. A levéltárügy terén a szentszék a püspököknek legmesszebbmenő támogatását ajánlja fel. Ezen instrukciók éreztették hatásukat Lengyelországban is, de a lengyel egyházi levéltárügy általános rendezésére a tulajdonképeni indítékot a szentszékkel 1926-ban kötött konkordátum adta meg. Szerző ezek után azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a lengyel püspöki levéltárak időszerűvé vált tudományos átszervezésével kapcsolatban merülnek fel, figyelembe véve mindenütt az új kánonjogi kódex vonatkozó rendelkezéseit. — A. A. Kryúski: Arehiwista i archhmrjusz, A levéltárnok megjelölésére használt két lengyel elnevezés eredetével foglalkozik. Az „archiwarjusz" elnevezés a német terminológiából került a lengyelbe és lengyel földön először a XVIII. század végén