Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Archeion, IV–IX. évf. (1928–1931) / 132–138. o.

ISMERTETÉSEK 135 használják. Az „archiwista" megjelölés — amelyet a szerző inkább ajánl — francia eredetre megy vissza és a XIX. század elején fordul elő első ízben. — J. Siemienski: R&ztrzqsania terminologiczne. II. Index. Részletesen ismertetvén a levéltári anyaghoz még a regisztratúrákban készült vagy utólag készíthető segédkönyveket, az az ok között való eligazodás megkönnyítése végett megjelölésükre megfelelő elnevezéseket ajánl. •— Bt. Ptaszycki: Inwentarz Archiwum Koronnego z r. 1613. A magyar szempontból is nagyfontosságú úgynevezett korona-levéltár anyagáról XVII. századi felvétel alapján készült leltárakat ismerteti. Tájékoztatván a különböző könyvtárakban és levéltárakban található leltárkéziratokról, megállapítja azok korát és egymáshoz való viszonyát. V. évfolyam. Varsó, 1929. 8°, 128 + 73 1. K. Maleczyúski: Archiwa ívloskie. Az olaszországi levél­tárak közül kimerítőbben csak a világiakkal foglalkozik. A vonatkozó irodalom, törvények és rendeletek alapján, amelyeknek mindenütt bő felsorolását adja, részletesen tájé­koztat az állami, a délolaszországi tartományi és a közjegyzői levéltárak szervezetéről. A vatikáni levéltárakról csak röviden és elsősorban lengyel szempontból emlékezik meg. — T. Man­tenffel: Poczqtki wspókzesnej panstwowej biurowosci polskiej. Azokat a különböző, rendszerint csak ideiglenes jellegű intéz­kedéseket ismerteti, amelyekkel az 1917—20. években, a len­gyel állam újjáépítésének idején próbálták a különböző ható­ságok regisztratúráinak iratkezelését irányítani és szabá­lyozni. — J. Siemienski: Roztrzqsania terminologiczne. III. Skorowidze. A különböző természetű levéltári mutatók, repertóriumok megjelölésére egységes elnevezéseket hoz javas­latba. — K. Tyszkowski: Polonica, w zbiorach Archiwum Panstwowego vo Wiedniu. A bécsi Haus-, Hof- und Staats­archiv-nak XVI. század végi és XVII. századi lengyel vonat­kozású anyagáról tájékoztat. Ezeknek az iratoknak nagy része egyszersmind becses kútforrása az ezen korbeli lengyel­magyar kapcsolatok történetének is. Mint elsősorban magyar érdekűeket külön is említi: a „Turcica"-sorozatban (F. 51 b) Kendty Istvánnak 1614-ben, török háború tárgyában készült tervezeteit és III. Zsigmond lengyel királynak ezekre vonat­kozó leveleit, a „Hungarica"-sorozatban (F. 165. 166.) a Forgách lengyelországi küldetésére vonatkozó iratokat és végül a Habsburgok családi levéltárából (1594. cárt. 36. fol. 30—31. ós cárt, 38. fol. 5—15.) Tylicki Péternek és Zamojski Jánosnak az 1594. évi magyarországi tatár betörésről szóló

Next

/
Oldalképek
Tartalom