Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Archeion, IV–IX. évf. (1928–1931) / 132–138. o.
ISMERTETÉSEK 135 használják. Az „archiwista" megjelölés — amelyet a szerző inkább ajánl — francia eredetre megy vissza és a XIX. század elején fordul elő első ízben. — J. Siemienski: R&ztrzqsania terminologiczne. II. Index. Részletesen ismertetvén a levéltári anyaghoz még a regisztratúrákban készült vagy utólag készíthető segédkönyveket, az az ok között való eligazodás megkönnyítése végett megjelölésükre megfelelő elnevezéseket ajánl. •— Bt. Ptaszycki: Inwentarz Archiwum Koronnego z r. 1613. A magyar szempontból is nagyfontosságú úgynevezett korona-levéltár anyagáról XVII. századi felvétel alapján készült leltárakat ismerteti. Tájékoztatván a különböző könyvtárakban és levéltárakban található leltárkéziratokról, megállapítja azok korát és egymáshoz való viszonyát. V. évfolyam. Varsó, 1929. 8°, 128 + 73 1. K. Maleczyúski: Archiwa ívloskie. Az olaszországi levéltárak közül kimerítőbben csak a világiakkal foglalkozik. A vonatkozó irodalom, törvények és rendeletek alapján, amelyeknek mindenütt bő felsorolását adja, részletesen tájékoztat az állami, a délolaszországi tartományi és a közjegyzői levéltárak szervezetéről. A vatikáni levéltárakról csak röviden és elsősorban lengyel szempontból emlékezik meg. — T. Mantenffel: Poczqtki wspókzesnej panstwowej biurowosci polskiej. Azokat a különböző, rendszerint csak ideiglenes jellegű intézkedéseket ismerteti, amelyekkel az 1917—20. években, a lengyel állam újjáépítésének idején próbálták a különböző hatóságok regisztratúráinak iratkezelését irányítani és szabályozni. — J. Siemienski: Roztrzqsania terminologiczne. III. Skorowidze. A különböző természetű levéltári mutatók, repertóriumok megjelölésére egységes elnevezéseket hoz javaslatba. — K. Tyszkowski: Polonica, w zbiorach Archiwum Panstwowego vo Wiedniu. A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-nak XVI. század végi és XVII. századi lengyel vonatkozású anyagáról tájékoztat. Ezeknek az iratoknak nagy része egyszersmind becses kútforrása az ezen korbeli lengyelmagyar kapcsolatok történetének is. Mint elsősorban magyar érdekűeket külön is említi: a „Turcica"-sorozatban (F. 51 b) Kendty Istvánnak 1614-ben, török háború tárgyában készült tervezeteit és III. Zsigmond lengyel királynak ezekre vonatkozó leveleit, a „Hungarica"-sorozatban (F. 165. 166.) a Forgách lengyelországi küldetésére vonatkozó iratokat és végül a Habsburgok családi levéltárából (1594. cárt. 36. fol. 30—31. ós cárt, 38. fol. 5—15.) Tylicki Péternek és Zamojski Jánosnak az 1594. évi magyarországi tatár betörésről szóló