Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Kossányi Béla: Archeion, IV–IX. évf. (1928–1931) / 132–138. o.

ISMERTETÉSEK 133 intézkedések s törvényerejű rendelkezések történetét ismerteti* Ezek megértéséül először rövid áttekintést ad a szentszéknek Itáliára vonatkozó ily irányú XVI— XVIII. századi tevékeny­ségéről, majd áttér a lengyelországi állapotok ismertetésére. 1564-ben Commendoni pápai nuncius kezdeményezésére törté­nik a lembergi tartományi synoduson először általános"intéz­kedés az egyházmegyei levéltárakról. Ennek folyományaként rendelik el azután a Karnkowski-féle statútumok, hogy a kanonokok kutassák át a püspöki levéltárat, vegyék számba az ott őrzött okleveleket ós készítsenek azokhoz indexeket. Az 1589-i piotrkówi tartományi zsinat megismétli ezt az utasítást, megparancsolván egyúttal az egyes egyházmegyék javadalmainak és azok tartozékainak kimutatásszerű össze­írását. A XVII. század elején a gondoskodás, amely elsősor­ban az egyházi igazgatás megkönnyítését és az egyház külön­böző érdekeinek megvédését célozza, kiterjed már az alsóbb­fokú egyházi hatóságok levéltáraira is. Ezt bizonyítja Macie­jowski bíboros érsek egyik 1607. évi pásztorlevele, amely a plébánosi anyakönyvek és különböző nyilvántartások vezeté­séről intézkedik, bár házassági anyakönyvek felfektetésére adatot már az 1459-i krakói egyházmegyei zsinat rendelkezé­seiben is találunk. A XVII. század folyamán és a XVIII. szá­zad első felében azután mind sűrűbben történnek intézkedések abból a célból, hogy az egyházi levéltárak iratanyagának rendbentartását és biztonságos őrzését előmozdítsák. Gondos­kodás történik egyes egyházi levéltárak megbolygatott álla­gának helyreállításáról is. Mindezek a törekvések azonban nagyobb eredményt csak a püspöki és káptalani levéltáraknál tudtak elérni. E körülménynek köszönhetjük azok mai értékes anyagát. Részletesen foglalkozik ezek után a cikk az új kánonjogi kódexnek az egyházi levéltárügyet egyetemesen szabályozó rendelkezéseivel. Ezek természetesen általános érvénnyel bírnak a lengyelországi római katolikus egyházra vonatkozólag is, kivéve a felügyelet kérdését, amelyet a szent­székkel kötött konkordátum XIV. artikulusának 3. pontja módosít. Az ebben lefektetett megállapodás az egyházi levél­tárügy irányításánál befolyást biztosít az államhatalomnak is, amennyiben többek között kimondja: ,,hogy minden egy­házmegyében a püspöknek az illetékes miniszterrel egyet­értésben bizottságot kell alakítania a templomokban és egy­házi jellegű épületekben található régiségek, műtárgyak, levéltári dokumentumok, történeti és művészeti becsű kéz­iratok védelmének előmozdítása céljából". Ezeknek az egy­házi és világi tagokból álló bizottságoknak megalakítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom