Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fleischer Gyula: A Trautson-család innsbrucki levéltára / 316–324. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 317 kezdetére nézve így tájékoztat bennünket: „fait batir ä Vienne cet an 1710". Kétségtelen azonban, hogy a palota Johann Bernhard Fischer von Erlach, a barokk-kor legnagyobb osztrák építőművészének hiteles müve; az építkezés kivitelével megbízott építőmester pedig Christian Alexander Oedtl volt. Az épület befejezésének időpontját Fischer életrajzírója, Albert Ilg az 1712. évre teszi. A palota ma a bécsi magyar tudományos intézetek székháza. A második alkalom, amikor a Trautson-családdal mint eladóval került szembe megbízottjai útján a magyar nemzet, 1783-ban volt, mely évben II. József a magyar és az erdélyi kancellária egyesítését rendelte el. A magyar kancellária épülete Bécsben a Vordere Schenkenetrasse-ban (a mai Bankgasse) álló Strattmann-Windischgrätz-palota volt, melyet Nádasdy Lipót kancellár 1747-ben 91.000 forintért vásárolt meg e hivatal részére.

3 A magyar és erdélyi kancellária egyesítése szükségképen maga után vonta a magyar kancellária épületének kibővítését, amit oly módon valósítottak meg, hogy a közvetlen szomszédságban épp eladósorban levő Trautson-palotát megvásárolták. E kisebb palota építtetője 1676 körül ugyancsak Maria Margaréta Trautson grófnő volt, ezidőbeni tulajdonosa azonban már Karl Josef Auersperg herceg, ki a Trautson-család fiúágának 1775-ben történt kihalta után, felesége, Maria Josef a Trautson. révén jutott a palota birtokába.

4 Az adásvételi szerződés közte ós Esterházy Ferenc gróf, mint vásárló között, 1783 május 11-ón köttetett meg.

5 A szerződés értelmében a Vordere és Hintere Schenkenstrasse sarkán levő palota 55.000 forint vételáron a magyar -és erdélyi egyesített kancellária tulajdonába ment át. A StrattmannWindischgrätz-palota (az eredeti magyar kancellária) és a Trautson-palota

6 építészeti összevonását és 3 V. ö. Takáts Sándor: A magyar és az erdélyi udvari kancelláriák palotái Bécsben. Századok, 1906. 788. 1. i A Trautson-család nagy majorátusi palotája azonban nem ez volt, hanem a Herrengasseban, közvetlenül a Landhaus mellett állott. V. ö. M. Eisler: Historischer Atlas des Wiener Stadtbildes. Wien, 1919. Taf. XXVII. 5 V. ö. Takáts Sándor, id. m. 802. 1. 8 Takáts Sándor egyébként nagyértékű tanulmányában tévesen mondja (id. m. 803. 1.) a Schenkenstrasse-i Trautson-palotát Joh. Bernh. Fischer v. Erlach művének. Nem ez, hanem a magyar kancellária eredeti épülete, a Strattmann—

Windischgrätz-palota épült Fischer von Erlach tervei szerint. V. ö. Dagobert Frey: Johann Bernhard Fischer von Erlach. Jahrbuch für Kunstgeschichte, Wien, 1923 és Kunstgeschichtliche Einzeldarstellungen, Wien, 1923. Bd. VI. S. 27.