Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár / 13–37. o.

A VESZPRÉMI PÜSPÖKI LEVÉLTÁR. A veszprémi püspök, egyúttal a mindenkori királyné kancellárja, már a középkorban is úgy tekintély, mint hatásköri szempontból püspöktársai közül kiemelkedett. Tekintélyét növelte, hogy a királynéi udvar főpapja volt, hiszen püspökségének királyi alapításként nyert birtokait is a Veszprém körül elterülő királyi uradalomból hasították ki. A veszprémi püspök iurisdictiója püspökségének 1009. évi alapításától kezdődően 17774g a Bakonytól délre eső ós a Balatont körülövező területre terjedt ki ós pedig Veszprém vármegyére, kivéve belőle az 1777-ig a győri püspökséghez tartozó pápai főesperességet," azaz Pápa vidékét, azután Somogy megye egész területére, hozzászámítván Tolna megyének vele határos részét, továbbá Zala megye, beleértve a ma már a szombathelyi püspökséghez tartozó zalaegerszegi kerületet is .A világháború előtti Zala megyének muravidéki része, mely az országhatároknak Szent László korabeli kitolása óta politikailag Zalához lett csatolva, egyházigazgatási szempontból a bexini főesperesség neve alatt mindig a zágrábi püspökséghez tartozott. 1777-ig ugyancsak a veszprémi püspökség alá tartozott a fehérvári és a budai főesperesség területe is. A veszprémi egyházmegye tehát 1777-'g hat főesperességre tagozódott: 1. cathedralis, azaz székesegyházi (Veszprém m.), 2. fehérvári, 3. budai, 4. segösdi, 5. somogyi és 6. zalai főesperességekre, melyek közül a segösdi nyilvánvalóan egy eltűnt megye nevét őrizte meg számunkra. A fehérvári és szombathelyi püspökségek megalapítása után a régi terjedelmében megcsonkított veszprémi egyházmegyét három foesperesi kerületre osztották be: 1. székesegyházi, melyhez a veszprémi, palotai, pápai és cseszneki, 2. zalai, melyhez a tapolcai, füredi, keszthelyi, kanizsai, sümegi és kiskomáromi és végül 3. somogyira, melyhez a kaposvári, csökölyi, csurgói, segösdi és karádi esperességek tartoztak. A fentiek szerint elég nagy volt a püspöki iurisdictio alá tartozó terület, melynek egyházi kormányzására és az