Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár / 13–37. o.

14 DR. LUKCSICS TAL ott elterülő püspöki javak adminisztrálására vonatkozóan a püspöki levéltárban remélünk becses adatokat találni. Magának a levéltárnak történetéről alig tudunk valamit. Fontosabb és a püspökség birtokjogait magában foglaló iratainak megőrzésére nagy súlyt helyeztek, mert azok korunkra is fentmaradtak. Az egyházi adminisztrációval ós a püspöki javak kormányzásával kapsolatban levő iratokat azonban a levéltár nemcsak hogy a középkorból nem őriz, de ilyen iratok csak az 1700-as évektől kezdve találhatók a levéltárban. Maga a levéltár három ízben is pusztulásnak volt kitéve: először a XIII. század végén, mikor a Németujváriak felégették Veszprémet, másodszor a XIV. század végén, mikor a levéltár egy része elégett és harmadszor a török időben, amikor a püspöknek közel 80 éven át székhelyétől távol kellett tartózkodnia. Az egész középkorból és az újkor első két századából csak a püspöki javak birtokjogi iratai maradtak ránk, melyeket a török uralom alatti püspöki székhelyről, Sümegről csak a XVIII. század közepén, Biró Márton püspök idejében szállították vissza Veszprémbe. Nyomok vannak arra is, hogy a levéltár egyrésze, mely a török veszély elől Győrbe lett szállítva, a tűz martaléka lett. Hogy a püspökségnek középkori egyházi és világi adminisztrációjával kapcsolatos iratok, formulárék, regesztakönyvek és számadások nem maradtak fenn, érthető azon körülményből is, hogy a középkorban a püspöki adminisztrációt a püspök helyettesei, az úgynevezett vicarius generálisok, in spriritualis et in temporalibus generalis helytartók végezték. Ezeknek irattára azonban nem került a püspöki levéltárba. Sőt az egyes püspökök személyes vonatkozású és politikai iratai ma sem kerülnek egyházi levéltárba, hanem a család birtokába és így az elkallódás veszélyének vannak kitéve. Mindazoknak tehát, akik az egyes püspökségek történetével akarnak foglalkozni, nem elég az adatokban és iratokban gyér és hiányos püspöki levéltárak kutatására szorítkozni, hanem az egyes püspökök családi levéltárait és a sedes vacantiákkal kapcsolatban a m. kir. kamarai levéltárat is át kell vizsgálniuk. A püspöki levéltár mai anyaga tulajdonképen két részből áll: egyházi és birtokigazgatási iratokból. Az első csoportba tartoznak az egyházmegye igazgatásával, a másodikba a püspöki javak kormányzásával kapcsolatos birtokjogi és a javadalom kezelésével összefüggő iratok. Ami a levéltár rendezettségét illeti, meg kell állapít a-