Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár / 13–37. o.

A VESZPÉMI PÜSPÖKI LEVÉLTÁR 15 nunk, hogy a még nem régen teljes összevisszaságban levő­levéltár ma a legrendezettebb állapotban található. Az egy­házi joghatóságokkal kapcsolatos ügyiratokat, melyekre a mindenkori adminisztrációnak szüksége volt, nagyon termé­szetesen azelőtt is bizonyos rendben tartották s indexszel és egyéb mutatókkal ellátták. A levéltár tudományos köve­telmények szerinti elrendezése azonban, mely a modern hiva­tali ós a tudományos kutatás céljait is szem előtt tartotta, csak a közelmúlt időkben történt meg. A rendezés érdeme dr. Pfeiffer János szentszéki jegyzőé, a levéltár kezelőjóé, akinek figyelme nemcsak az adminisztrációs levéltár rend­bentartására terjedt ki, hanem a nemrégiben kiselejtezett gazdasági levéltár rekonstruálását is elég szép eredménnyel végzi. Dr. Pfeiffer nemcsak rendbeszedte az iratokat, hanem az egyes sorozatokat átrevideálta és úgj az ügyiratok, mint a protocollumok és indexek körül észlelt hiányokat kiegé­szítette. Meg kell még említenem, hogy az 1777-ben eszközölt országos jellegű egyházi beosztással kapcsolatban a vesz­prémi egyházmegyétől elkapcsolt részek iratai, természete­sen csak a meglevő XVIII. századiak, az új egyházmegyék­nek adattak át. A) Egyházigazgatási iratok. A püspöki levéltár legteljesebb része, amely az egyházi, kormányzással kapcsolatos iratokat tartalmazza, a püspöki aula három helyiségében nyert elhelyezést. Első rendezése az 1830-as években ment végbe. Az iratok tartalmuk szerinti sorozatokba nyertek beosztást, az egyes sorozatokon belül pedig, amennyiben lehetséges volt, az egyes fő- és alesperes­ségek, majd plébán'ák szerint rendezték az aktákat. Mivel ezen iratok az akkori egyház igazgatási beosztás szerint nyertek elhelyezést, szükségesnek véljük, hogy az egyház­megye újabb beosztását is ismertessük. A már ismertetett igazgatási kerületi beosztás ugyanis 1813-ban annyiban változott, hogy a három főesperesség helyett az egyész egyházmegye ötre osztatott be. A levéltár rendezésekor tehát a következő állapotot találjuk: L Székesegyházi főesperesség: 1. Veszprémi esperesség (ide tartoztak: Berénd, Hideg­kút, Kislőd, Márkó, Nagyvázsony, Polány, Rátóth, Rendek,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom