Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Hajnal István: Domanovszky Sándor: József nádor iratai. II. kötet. (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Budapest, 1930. / 293–297. o.

296 ISMERTETÉSEK dett, amely a nádor környezetében uralkodott. Kínos eset, hetekig foglalkoztatta a nádort, de azért nemsokára, tudva, hogy az uralkodó utasításait áthágja s mentve is magát ezért, maga is tárgyalásokat kezdett Davoust marsallal az ország területének megkímélése céljából. Ha korholást egyenesen ezekért a dolgokért nem is kapott, kapott elég „Putzert" az inzurrekció késedelmes felállítása miatt, hónapokig szemrehányásokat, hogy Magyarország nem vette ki részét a védelemből a háború alatt. Hiszen akkor, vesztett háború után, mindenki vádolt mindenkit, a nádor is, a legnagyobb hévvel, Károly főherceggel együtt, a császár minisztereinek tehetetlenségét, de az ő magatartása, azonosítva az országéval, két ségtelenül maradandó hatással volt Ferenc császárnak és az osztrák államférfiaknak jövendő magyar politikájára. A nádornak terjedelmes naplója maradt fenn e válságos hónapokról, részben mentegető iratnak is szánva, mint ahogyan más felterjesztéseket is küldött, védve a magyar nemzet becsületét és tekintélyét, tiltakozva hamis hirek s oly emberek befolyása ellen, kik az uralkodó és az ország jóviszonyát zavarni akarják. De az államtanács ismételten foglalkozott ezután beadványokkal, amelyek különösen a nádornak káros hatású környezetét bírálják, rendszabályokat ajánlanak, szükség esetén erősebb eszközöket is a nádor ellen. Más oldalról pedig a nádor küld fel kimerítő bírálatokat a kormányzat tevékenységéről, tervezeteket a főbb kormányszervek reformjáról. Az 1807-ben; folyt országgyűlési előkészületek ismét kiélesítik a vitát. Francia aknamunkáról beszélnek odafenn, titkos megfigyelések mindenütt, kémjelentések, amelyek a nádort sem kímélik. Állítólag titkos ellenrendiőrséget tartana ő is fenn. A kémek Bécsbe küldött leveleit elfogatja. Különösen Baldacci van felháborodva a Habsburg-sarj ellen, aki a magyarokat a nyelvért folyt küzdelemben pártolja az országgyűlésen; de határozottan állást foglal a nádor ellen Károly főherceg is. Ily edző tüzeken kellett átmennie a nádor egyéniségének, megszoknia a küzdelmet látható s láthatatlan elemek ellen. Az országgyűlés idején már ismét nagy elaborátumokat küld fel a hadrendszer, az adó kérdéseiről; a kereskedelem s a vámügy kérdéseiben erélyesen hangsúlyozza, hogy nem lehet egy ország terményeinek értékesítését csak azért korlátozni, hogy ezzel osztrák gyárosok gazdagodjanak. A kötetben közölt iratok, kimerítő vázlatával az előzményeknek és következményeknek, már önmagukban, is Össze-