Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Hajnal István: Domanovszky Sándor: József nádor iratai. II. kötet. (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Budapest, 1930. / 293–297. o.

ISMERTETÉSEK 295 menyek, legalább látszólag, az ellenkező álláspontot igazolták, — mint például a kiviteli tilalom kérdésében. Gyakran kellett a nádornak energikusan figyelmeztetnie a királyt, hogy ő áll az ország kormányzatának élén, mellőzésével ne rendelkezzenek itten; keserűen teszi szóvá, hogy az uralkodó idővel csaknem egészen megszünteti a bizalmas válaszadást az ő bizalmas leveleire. Már maguk az egyszerű, tárgyilagos felterjesztések is nyilvánvalóvá teszik, hogy a nádor meleg összeköttetést keresett a közügyek iránt érdeklődő "magyar urakkal, messze átlépve a reprezentáció s a bürokrácia határait. Az érzületi közösségnek ez a tudatos és sikeres keresése már önmagában is megvethette alapját a bizalmatlanságnak bécsi körökben,. Napoleon 1805. évi támadása elkeseredetté tette az ellentéteket. A háborúra, Magyarországon különösen, alig látott a nádor komoly előkészületet s a hirtelen vereségek után, amikor a francia seregek már Magyarország határán állottak, mégis nagy teljesítményeket követelt a nádortól az udvar. Tagadhatatlan, hogy a főhercegben» az ország különállásának tudata, huzamosabb itt tartózkodása következtében, sokkal erősebben kifejlődhetett, mint azt az udvar helyesnek és természetesnek találta volna. A főherceg védelemre képtelennek tartotta az országot s lehetőleg mentesíteni akarta azt a háború szenvedéseitől, egyúttal tartalék-erőforrásként a még fennálló császári seregek számára. Kész a becsülettel való halálra; hívja az uralkodót magyarjai körébe; kétségen felül áll legteljesebb lojalitása. De az ország határán, kordont állíttat, tiltakozik az ellen, hogy egy osztrák hadtest területünkön vonuljon át s így maga után vonja a franciák benyomulását. A nyugati megyékben, hasonló okokból, be is szünteti az inzurrekció felállítását. Az ország többi részében megfelel a sürgető parancsoknak az inzurrekciót illetőleg, de aligha abban a meggyőződésben, hogy használhat majd az; a felszerelés, előkészítés teljes hiányáról hangoztatott panaszai, határoziott felszólalásai a rögtöni béke mellett, az orosz szövetséges elhagyásával is, mind arra mutatnak, hogy céltalannak tartotta Magyarország bevonását a háborúba. Ekkor történt, hogy Pálffy Lipót gróf egyenesen semlegességi tárgyalásokat indított meg a franciákkal. A nádor rögtön visszaparancsolja és dezavuálja őt, de a baj megvolt már; a franciák sietnek kinyomatni és terjeszteni az országban a Pálffy-féle levelezést. A gróf kétségkívül túllépte felhatalmazásait, de alig tagadhatni, hogy abban a szellemben cselekeLevéltári Közlemények. 20