Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.
166 DR. HERZOG JÓZSEF Mivel a bizottságnak feladatai közé a levéltár anyagában található hiányok megállapítása nem tartozott, Ribicsnek e vakmerő védekezése ezúttal felesleges volt. Sőt védekezésével részben az ellenkezőjét érte el annak, amit kívánt: a bizottság, minthogy figyelmét éppen Ribics hívta fel a levéltár anyagának hiányaira, ezek rendszeres megvizsgálására is javaslatot tett. A bizottság feladatát akképpen oldotta meg, hogy az igazgató jelentése, valamint a levéltárban személyesen szerzett tapasztalatok alapján a levéltár állapotára vonatkozólag feltett kérdéseket, amelyeket Grassalkovich levelében nyolc, a vizsgálatot sürgető királyi leirat pedig hét pontban foglalt össze, az 1760 április hó 26. és 29., majd május hó 7. és 10. napján tartott üléseiben egyenként ós részletesen letárgyalta. 30 Az iratanyag összegyűjtése óta tehát több mint négy esztendő telt el, míg a kamara e vizsgálat során értesülhetett arról, hogy az összegyűjtött iratokkal mi történt, vagyis azok saját levéltárában miképen helyeztettek el, hogyan őriztettek, levéltári gyűjteménnyé való alakításuk milyen módon történt és ez a munka menyire haladt. A különböző helyekről beszállított iratoknak és könyveknek befogadására ebben; az idlőben a levéltárnak hét, akkor már három esztendő óta szekrényekkel ellátott helyisége szolgált, amelyek közül négy lapos mennyezetű s ezért tűzveszélyes, három pedig boltozatos, tehát tűz esetén nagyobb biztonságot nyújtó volt. A levéltár szervezése óta lajstromozott, tehát fontosaknak tekintett iratokat mégis a legelső, lapos mennyezetű szobában — még pedig nem is zár alatt — tartották, holott a tűzmentesebb, boltozatos szobáknak kettejében az állványok üresen állottak. A levéltár állagának hiánytalan megóvása tekintetében azonban az elhelyezésen kívül más vonatkoízásokban is lényeges szabálytalanságok és mulasztások történtek. Ribics igazgató nemcsak iratokat vitt lakására, nemcsak a Rajcsányi-féle könyveket és a levéltár 1757-ben készült pecsétjét 31 tartotta ott, hanem nem gyakorolt kellő ellenőrzést alantas tisztviselőivel szemben sem, akiknek az általuk lajstromozandó iratokat minden számbavétel ós írásbeli feljegyzés nélkül, csomónként adta át. Az igazgató e gondat30 U. o.; Litt, praes. Grassalkovich 1760. márc 17. — Ben. res. 1760. ápr. 25 & 23. p. 15. — Exp. cam. 1761. Jan. Aug. 3 (7 •/. alatt a bizottság jegyzőkönyve). 31 U. o., Prot. sese. consilii 1757. p. 920. — Exp. cam. 1757. Aug. Off. solut. 10.