Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 27 úgy ez sem foglalta magában, bár címe ezt jelzi, az irattár egész anyagát, de hiányossága semmiesetre sem oly nagy­mértékű, mint az előbbi kettőé. 71 Szerinte az iratokat az ú. n. nagyobb irattárban A-tól ZZZ-ig betűkkel jelzett 72 függő zsákban, az ú. n. kisebb irattárban 1-től 78-ig sor­számozott függő zsákokban, a kisebb bolthajtásos szobában 79-től 143-ig sorszámozott ugyancsak függő zsákokban, az első számú szobában az 1. és 2. számú szekrényben, a máso­dik számú szobában az A, B és C jelzésű nagyobb szekrény­ben és egy kisebb szekrényben, a harmadik számú szobában pedig a D jelzésű és a 3., 4. és 5. számú szekrényben, vagyis összesen 215 függő zsákban és 10 szekrényben őrizték. A leltárnak a zsákokat és szekrényeket szakadatlan sorban betűkkel és számokkal megjelölő rendszere a Litomericzky­félében látható tökéletlen megjelölési móddal szemben első tekintetre nagy haladásnak látszik. Ám a leltár futólagos áttekintése is csakhamar meggyőz arról, hogy rendszeressége külsőleges, csupán a megjelölés szakadatlan sorában áll, az iratanyagnak elrendezésében azonban nem történt javulás. Az egy családra vonatkozó, bizonyára egykor egymás mel­lett egy levéltárban őrzött iratok a Branik-féle rendezés után is igen gyakran egymástól távol eső zsákokban feküd­tek. 72 Közéjük részben beékelve voltak a természetük szerint egybetartozó, de gyakran egymástól is elszakított, nem kamarai eredetű, hivatalos iratok, valamint a kamaraiak is, amelyeket pedig a fentebb vázolt irattári rendszer értelmé­ben egy helyen, szakadatlan sorozatokban kellett volna el­helyezni. 73 A csoportosítás tervszerűtlenségén kívül a ren­71 A leltár eredeti példánya utolsó kötetének (Fol. Lat. 29.) 44. lapján még fel van jegyezve, hogy a 4. számú, sötétebb, bolthajtásos szobában fekete és zöld függő zsákok vannak, tartalmuk -bejegyzése azon­ban már elmaradt, tehát valószínűleg egy szobát betöltő iratanyag fel­sorolása hiányzik. Lehet, hogy éhben a szobában, de semmi esetre sem a függő zsákokban, volt elhelyezve a budai kamarai igazgatóság irat­tára is, amelyről a leltár nem tesz említést. 72 Például a Thurzó-iratok a H, KKK, 41., 51., 53—75. jelzésű zsákokban. Ennek oka talán az, hogy ezek az iratok valószínűleg nem egy időpontban kerültek az irattárba, amint kétségtelen, hogy az emlí­tett család levéltárának más részei csak 1756-ban, illetőleg 1765-hen szállíttattak ba a kamarai levéltárha. 7 ' Például az országgyűlési iratokat az F, Z és 111. jelzésű zsá­kokban, a béketárgyalási iratokat a D és az NNN jelzésű zsákokban, a királyi jogügyigazgatói véleményeket az ú. n. nagyobb irattárban az TJUU jelzésű zsákban és az 1. számú szoba 1. számú szekrényében, a királyi leiratokat a 2. számú szoba B jelzésű szekrényében, a hozzájuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom