Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Teleki Mihály levelezése. VIII. kötet. Szerkeszti Gergely Sámuel. (1678–1679) Budapest, 1926. / 286–291. o.

286 ISMERTETÉSEK küldött bátyjához, megjelölve a legközelebbi teendőket és azokat a módozatokat, amikkel a jövőben minden hasonló mozgalomnak elejét lehet venni. Az a nádor, aki csak az imént a legkisebb alkotmányellenes rendelet ellen is tiltakozott, most a leghatározottabb abszolutizmust ajánlotta az uralkodónak. A nemzetre nézve annál szomorúbb volt ez, mert Sándor Lipót néhány hónap múlva tragikus szerencsétlenség áldozata lett, mielőtt meggyőződhetett volna arról, hogy a vádak, amelyekre emlékiratát építette, alaptalanok. Ferenc pedig, aki öccsével a teendőket szóval is megbeszélte, magáévá tette a nádor javaslatát és ragaszkodott annak minden betűjéhez. A vezetőállásokat néhány nappal a nádor halála után megbízható emberek foglalták el és megkezdődött a reakció. Olyan lett Magyarország képe, mint mikor a tavaszi napsugár által kicsalt virágot elpusztította a kései fagy. Ezekben foglalhatjuk össze Mályusz Elemér munkájának eredményeit és Sándor Lipót főherceg nádor jelentőségét. A nagy gonddal kiválogatott iratok legnagyobb része a bécsi Staatsarchivból került ki, de főleg a gondos, minden apró részletre kiterjedő magyarázó jegyzetekben felhasználta a szerző az Országos Levéltár gyűjteményeinek anyagát is. A nagyközönség számára is érdekes, szépen felépített bevezetésben Mályusz a közölt iratok főbb adatait értékesítette ugyan, de ezzel a hatalmas kötet anyaga koránt sincs még kimerítve. Méltán sorakozik e mű, tárgyánál ós belsői értékénél fogva is, a Történelmi Társulat kútfőkiadványainak eddig megjelent kötetei mellé. DR PLEIDELL AMBRUS. Teleki Mihály levelezése. VIII. kötet. Szerkeszti Gergely Sámuel. (1678—1679.) A Magyar Történelmi Társulat kiadása. Budapest, 1926. XLVII + 567 1. Midőn a Teleki-család a Történelmi Társulat bizottsága előtt levéltárát megnyitotta s az ott őrzött gazdag és becses anyag feltáratott, önként adódott a gondolat, hogy az íratok legértékesebb részének összegyűjtésével, történeti irodalmunk hasznos új forrásmunkával gyarapíttassék. Teleki Mihály levelezésének az első tervek szerint egy kötetben leendő összefoglalása helyett, az anyag áttekintése után, egy 12 kötetes hatalmas vállalat keretei bontakoztak ki. Az előzetes munkálatok elvégzése természetesen hosszabb időt vett igénybe, de végre is 1905-ben a nagy mű első kötete elhagyhatta a sajtót s azt csaknem évente követték az újab-