Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerkesztette Magyary Zoltán. Budapest, 1927. / 299–302. o.

300 ISMERTETÉSEK szerű és rendszeres alapvetése, amelynek e mű szerkesztője, Magyary Zoltán egyik kiváló, a tervezésben és kivitelben egyaránt részes tényezője. Az ő műve ezen munkálat nagy gonddal készült, a rendkívüli fontosságú kérdés múltját becses adatok alapján szintén vázoló bevezetés is, melynek IV. alatti részében (16. lap) fejti ki annak legfőbb szempontjait: „Hogy ... a kezdő lendület ... ne lankadjon, hanem . . . erősödjék .. . ahhoz két dolog kell. Egyrészt újabb és újabb, a részletek felé minél inkább kiterjedő, annál szakszerűbb irányítás, másrészt szervezet, mely az erőket összefogja és a célok megvalósítására előre hajtja, a haladás akadályait pedig az útból elhárítja. A célkitűzések fejlesztése a tudományok mai differenciáltsága miatt már nem egyetlen ember feladata. Ezt már csak az összes tudományok képviselőinek együttműködésével lehet céltudatos vezetés mellett elérni. És kell, hogy az egyes részletekre vonatkozó célkitűzések egymással összhangban legyenek ós összhangban is maradjanak. A szervezésnek tehát ma már nemcsak a végrehajtásban résztvevő erők együttműködésére, hanem a célkitűzések fejlesztésére is ki kell terjednie. További lépések és hosszúlejáratú programm készítése előtt nélkülözhetetlen annak áttekintése, hogy mi történt eddig és milyen erők és eszközök állnak a jövő fejlődésben rendelkezésünkre. Magyarország tudományos élete már túl van a fejlődésnek azon a fokán, amikor minden egyetlen helyről centrálisán irányítható. Már sokkal több aktivitás van a tudományos élet tényezőiben, minthogy az tudománypolitikai téren is ne érvényesülne. Ez örvendetes ós előmozdítandó, ez a decentralizáció minden kulturális fellendülésnek az előfeltétele. Csak az a kívánatos, legalább Magyarország esetében, hogy e különféle tényezőknek működése mégis azonos alapból induljon ki közös cél felé ... Eddig hiányzott irodalmunkból ez az alapvetés." Ezt az alapvetést kívánja megadni ez a terjedelmes kötet, mely a gróf Klebelsberg Kuno vallás- ós közoktatásügyi miniszter előszavával kezdődik ós a 17. lapon hat részben vázolja az átfogó célkitűzésnek megfelelően kialakuló mű szerkezetét. Ezek szerint az első fejezet azt a statisztikai anyagot dolgozza fel, mely egész tudománypolitikánk alapjául szolgál.