Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

46 DR. MISKOLCZY GYULA a) A kabineti levéltár szervezésére vonatkozó iratok. Ez az osztály összesen öt karton iratból áll, melyek a kabineti levéltár történetét, anyagának különböző általános és különleges jegyzékeit, kikölcsönzési jegyzékeket, a regisztrátoroknak adott megbízásokat, utasításokat, ezek jelentéseit, a hagyatékok és letétek jegyzékét s az előiratok jegyzékét foglalják magukban. A kutató munkáját jelentékenyen megkönnyíthetik a priora-jegyzékek, amelyek közül csak párat említünk meg: a magyarországi hivatalszervezetre vonatkozó államtanácsi akták jegyzéke; az 1764-i országgyűlésre, József nádor dotációjára, az akatholikusok sérelmeire, a sóár szabályo zasara, a Védegyletre, az urbáriumra, a helytartótanács könyvvezetésére stb. vonatkozó államtanácsi, esetleg kancelláriai előiratok jegyzéke. b) A tulajdonképeni kabineti levéltár. A kabineti jegyzőkönyvek és mutatók (Kabinetsprotokolle). 1764-—1858. Összesen 779 kötet, amelyből 715 kötet (1764—1847) az első sorozatba tartozik, még pedig 565 kötet jegyzőkönyv, a többi mutató; a második sorozatba tartozó 63 kötetből (1848—1858) 52 kötet a jegyzőkönyv s 11 a mutató. Ez a hatalmas sorozat nem egységes, mert az általános jegyzőkönyveken és mutatókon kívül több speciális segédkönyvet is magában foglal. Kisebb jelentőségű gyűjteményeket nem említve, úgy látszik, hogy 1790 körül és 1807 után kísérlet történt a kabinetbe érkező hatalmas anyag speciális szempontok szerint történő szétválasztására, s főleg 1807—09 között külön könyveket nyitottak az uralkodóházi ügyek, az udvari hatóságok, az udvari kamara, az egyesített kancellária, az Oberste Justizstelle, a tartományi főnökök, a rendőrminisztórium, az államkancellária, a magyar kancellária, az erdélyi kancellária stb. iratai számára, de ez a nagy elkülönítés csak három évig tartott, s huzamosabb időn keresztül csupán a királyi kéziratokról (1764— 1866), a titkos tárgyakról és a titkos kéziratokról (1802— 1848), a haditanácsi (1790—99, 1801—04, 1806—21), az államtanácsi (1770—74, 1781—2, 1784, 1786, 1790—94, 1796—1806, 1808—09) GS clZ uralkodó utazásai alatt befutó és kiadott kabineti aktákról vezettek külön jegyzőkönyveket és mutatókat. A kabineti akták legnagyobb része beérkező és egyúttal kimenő* irat volt, ma tehát nincsenek meg a kabineti levéltárban, csak nyomukat találjuk meg a kabineti