Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.
A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 47 jegyzőkönyvekben, amelyekbe beérkezésükkor bevezették a^ egyes darabokat, s bemásolták a királyi elhatározást is. Minket Rajner főherceg budai kabineti osztályának 1809-i jegyzőkönyvei, az erdélyi kancellária (1791—92, 1807—09), a magyar kancellária (1790—92, 1807—09) és az államtanács iratairól készült jegyzőkönyvek érdekelnek közelebbről. Igen értékes magyar anyagot tartalmaznak azok a kötetek, amelyekbe II. József, II. Lipót alatt, s Ferenc uralkodásának első éveiben bevezették minden legfelsőbb kézirat másolatát, olyanokét is, amelyek nem is hivatalos természetűek, hanem magánlevél-félék voltak. A kabinetiroda kérvényjegyzőkönyvei az uralkodóhoz intézett kérvényekről, tulajdonképen jegyzőkönyvek és mutatók hatalmas gyűjteménye. 1790—91 és 1803—48-ból van 7 köteg és 248 kötet jegyzőkönyv, melyek használatát az 1803—60. évek 84 kötet mutatója könnyíti meg; az 1849— 1918. évekből 536 kötet és 4 karton mutató és jegyzőkönyv maradt fenn. Az általános segédkönyvek mellett lényegesebb speciális gyűjteményeket alkotnak az uralkodó utazásai alatt benyújtott kérvények (1804—44), a feljelentések, tervek (1807—08), a támogatást kérő kérvények (1807—26) jegyzőkönyvei és mutatói, a segélypénzekről vezetett mutatók (1861—1908), a rendőrigazgatósághoz beadott kérvények és a katonai kérvények mutatói stb. Maguk a kérvények az 1816—81. évekből 31 kötegben maradtak fenn. A segélyek kifizetéséről az 1822—1918. évek 92 kötet kasszakönyve nyújt adatokat, amelyekben alfabetikus sorrendben fel vannak sorolva mindazon magánegyének, akik az uralkodó támogatását élvezték. Az akták közül, éppen „átfutó 4 ' természetüknél fogva, kevés maradt meg eredetiben, s az egyéb támogatottakról, köztük több magyarról, csak a jegyzőkönyvek bejegyzései nyújtanak felvilágosítást. A régi kabineti akták (Alte Kabinettsakten) az 1560— 1780. évekből 83 kötegben őriztetnek. A kabineti levéltár e legrégibb anyaga eredetileg tárgyi és földrajzi elv szerint volt osztályozva, s akkor L betű jelölte a magyar csomókat, M az erdélyieket és O a temesi bánságiakat. A kabinetirodában ez anyagot, régi rendje felforgatásával, a közigazgatás különböző ágainak megfelelően újra osztályozták, de a levéltárban mikor új fasciculusokat képeztek belőle, egy részében lehetőleg ismét helyreállították a régi rendet. Magyar vonatkozású ma a 9b, 9c, 9d csomó (Hungarica 1715—1780), a 9e csomó (Erbschaftsprozess Nádasdy-Teleky 1693—1757), a.
