Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Pleidell Ambrus: Takáts Sándor: A magyar mult tarlójáról / 264–265. o.

264 ; ISMERTETÉSEK élvezetét fogja találni a pompás műmellékletekben és a világos magyarázatokban. DR. TIRSCHER JOLÁN. Takáts Sándor: A magyar múlt tarlójáról. Genius kiadás, 8°. Örömmel üdvözöljük Takáts Sándor új könyvét, mely hivatva van a komoly történettudományt és a nagyközönséget ismét közelebb hozni egymáshoz. Takáts Sándor könyvei legtöbbször azzal a korral foglalkoznak, amely telve van a magyar vitézség, áldozatkészség, bánat és dal, erények és bűnök eleven megnyilatkozásaival. E kor társadalmi és gazdasági viszonyait vetíti elénk ez az új könyve is. apróbb dolgozatokban, a tőle megszokott könnyedebb írói modorban, úgy, hogy élvezettel olvashatja az is, akinek nincs különösebb történeti képzettsége. Az egyes képeket széles történelmi keretben adja. Mint Takáts Sándornak minden könyve, ez is széleskörű levéltári kutatás alapján készült. Az Országos Levéltár, valamint a bécsi Staatsarchiv és Hofkammerarchiv anyaga mellett több családi levéltárat kutatiostt át és főleg ez utóbbiakban lelt anyagra támaszkodik. A körmendi Batthyány-, a budapesti Károlyi-, valamint az Országos Levéltárban őrzött Nádásdy- és Thurzó-, a Nemzeti Múzeumban őrzött Forgách-levéltárak missilisei alapján, a magánlevelek közvetlen nyilatkozataitól vezetve sokkal közelebb tudott jutni a korhoz s a valóhoz is. Merített azonfölül több, a török korban nevezetesebb szerepet játszott város, így Kecskemét, Debrecen, Komárom gazdag levéltáraiból. Ezek a nagyrészt magánlevéltárakból kiásott írások újabb és újabb oldalról világítják meg a török hódoltság korát. Takáts Sándor könyvének különösen azok a fejezetei emelendők ki, amelyek egy-egy intézményt vesznek vizsgálat alá, olyan intézményeket, amelyek létezéséről sem tudtunk eddig, vagy ha tudtunk is azokról, közelebbről nem ismertük azokat. így például a városi hadnagyok, a parasztkapitányok és zápisz tisztekről szóló fejezet új adatokat szolgáltat a hódoltság korának egyik legérdekesebb közigazgatási tényezőjének, a parasztvármegyének történetéhez, amely oly mélyen vert gyökeret és oly fontos szerepet játszott, hogy — mint Takáts Sándor kimutatja, — maguk a nemes urak is szerveztek maguknak ilyenfélét. Igen értékes a régi magyar hadbíróságról szóló fejezet, s ki kell emelnünk, mint